Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Nguyen, Thi-Phuong: A zselatin mint ragasztóanyag : egy ígéretes anyag rövid bemutatása

másodlagos szerkezet különböző elemeivel, ez tehát a fehérjelánc teljes három dimenziós szerkezete. Részben a prolin és hidroxi-prolin maradékok magas szintjének köszönhető, hogy a kollagén polipeptid láncai egy spirális formájú másodlagos szerkezetbe rendeződnek. Ez az a-lánc egyike annak a két másodlagos szerkezetnek, melyek leggyakrabban fordulnak elő a fehérjékben. A kollagén harmadlagos szerkezete 3 a-láncból áll, amelyek spontán egy szabályos és meghatározott alakzatba záród­nak. Spirális formában szorosan összekapcsolódnak, és létrehozzák az ún. kol­lagén tripla-hélixet (hármas spirált), melyet y-láncnak vagy tropokollagénnek is hívnak. (1. ábra) Ez a szerkezet nagyon tömör és jól szervezett, ennek köszön­hető a (Gly-X-Y) hármas majdnem folyamatos ismétlődése, amelyben az X leg­gyakrabban prolin és az Y hidroxi-prolin. A glicin a legkisebb és a legegyszerűbb természetes aminosav, mindig a kol­lagén molekula belső központjában helyezkedik el, ahol a rendelkezésre álló hely 1. ábra Kollagén hármas spirál Abb. 1. Collagen triple helix (Jolley, J.E. (1970:171)”'®: The microstructure of photographic gelatin binders. In: Photographic Science and Engineering, Vol.14, No.3, p. 171) nagyon korlátozott. Ennek a különleges aminosavnak a helye és a gyakorisága kiemelkedő jelentőségű, mivel ha a Gly-X-Y egységen belül a glicin maradékot más helyettesítené, a hélikus alakzat destabilizálódna és felbomlana. Más ami- nosavak nagyobb oldalláncai a hármas spirál külső felületén helyezkednek el, és ezek adják a kollagén molekula töltéseit és hidrofób helyeit. A hármas spirál hőstabilitása részben a szomszédos a-láncok közötti gyenge hidrogén-kötéseknek köszönhető. A glicin részt vesz néhány hidrogén-kötésben, azzal, hogy az amino funkciós csoportja (-NH) közvetlen hidrogén-kötést tud létre­hozni egy másik láncon lévő aminosav-maradék (pl. prolin) karbonil csoportjával. Más közvetett hidrogén-kötések úgy jönnek létre, hogy vízmolekulák épülnek be a láncok közé, növelve a molekula stabilitását. A kollagén szálak az állati szövetekben, bőrben és csontokban úgy alakulnak ki, hogy a hármas-spirálok kovalens keresztkötések segítségével összekapcso­lódnak egymással. Ezek főleg aldehid eredetű keresztkötések, amelyekben részt vesznek a hidroxi-lizin és lizin maradékok2. Ezek a keresztkötések főleg a telo- peptidekben találhatók, a kollagén molekulák végénél, melyek sajátos aminosav összetételüknek köszönhetően nem formálódnak hármas spirál szerkezetté. Ez a terület nagyon gazdag poláris aminosavakban, mint az arginin (Arg), lizin (Lys), aszparagin (Asp) és glutamin (Glu), amelyeknek több nagy oldallánca van és en­nek következtében kevésbé hajlamos kompakt és jól szervezett szerkezetté for­málódni. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom