Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Válogatás az utóbbi évek magyar papír- és könyvrestaurálási munkáiból - Kastaly Beatrix: Könyv- és papírrestaurátorok képzése a nemzeti könyvtárban
elsősorban részükről merült föl az a határozott igény és szándék, hogy szakmai képzésben részesüljenek, és szakképesítést szerezhessenek. Ehhez társult néhány további könyvtár, levéltár valamint múzeum azon igénye, hogy újonnan létesítendő restauráló műhelyükben szakképzett könyv- és papírrestaurátorokat tudjanak alkalmazni. A képzés megindulásának állomásai a következők voltak. 1971-ben a Közalkalmazottak Szakszervezete által összehívott fórumon megfogalmazódott, hogy szükséges volna a papírrestaurálással foglalkozók együttműködése és szakképzése. 1977-ben a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ tervezte egy papírrestaurátor tanfolyam elindítását, ez azonban nem valósult meg. 1979-ben kezdte meg az OSzK a Kulturális Minisztériummal a tárgyalásokat annak lehetőségéről, hogy a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola esti tagozatán történjék a képzés, az OSzK szakmai vezetésével. Ez - vagyis a kizárólag papír- és könyvrestaurálásra való rendszeres oktatás (szakképzés) lehetősége - realizálódott 1981-ben, amikor az OSzK restaurátor műhelyei vezetőinek (Beöthyné Kozocsa Ildikó és Kastaly Beatrix) szervezésében és irányításával, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és az Országos Széchényi Könyvtár adottságait és lehetőségeit együttesen kihasználva, megindították a közösen folytatott képzést. Egy harmadik képzési forma az a tanfolyam volt, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum két alkalommal rendezett, az 1990-es években. Ez egy-, illetve másfél éves, felsőfokú papírrestaurálási szaktanfolyam volt, és kb. 15 könyvtári, levéltári és múzeumi restaurátor végezte el. Az Országos Széchényi Könyvtár könyv- és papírrestaurátor képzésének szervezése, szintje, helyszínei és óraszámai 1981 és 1990 között az OSzK a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola esti tagozatán, érettségivel már rendelkezők számára, öt könyv- és papírrestaurátor tanfolyamot indított (hat, egyenként 12-20 fős csoport számára). A szakmai képzést a nemzeti könyvtár restaurátorai szervezték, irányították, és - más közgyűjtemények felkért szakembereivel együtt - oktatták az iskolában a szakmai elmélet tantárgyait. A szakmai gyakorlati órákat - az éppen adott helyzettől és lehetőségektől függően - az OSZK egy, két vagy három restauráló műhelyében tartották, a legnagyobb gyakorlattal rendelkező (és közben elméleti téren is szak- képzettséget szerző) restaurátorok vezetésével. A szakközépiskola tanárai tanították a rajzot és a művészettörténetet, az iskolában. A félévi vizsgákat és a szakmai érettségi vizsgát egyaránt az iskola szervezte, és a szakképzettséget igazoló érettségi bizonyítványt is az iskola adta ki. 1990-ben az Országos Széchényi Könyvtár jogot nyert a vizsgáztatásra és bizonyítvány kiadására, így 1991-ben már a Könyvtárban indult a tanfolyam, és az óta is teljes mértékben ott zajlik, a Restauráló osztály szervezésében, hivatalosan a Könyvtári Intézet Oktatási osztálya égisze alatt. A szakmai gyakorlati órákat változatlanul zömében az OSzK restauráló műhelyeiben tartottuk/tartjuk; a 2001- 2004. közötti tanfolyam hallgatóinak egyik csoportja a Magyar Országos Levéltár Úri utcai restauráló műhelyében részesült gyakorlati oktatásban. Az első három tanfolyam két éves, 660 órás, a következő négy tanfolyam pedig két és fél éves, 820 órás volt. Ezen a hét tanfolyamon a papír- és könyvrestaurálási ismereteket párhuzamosan tanítottuk, de mindig az egyszerűbb gyakorlati feladatoktól haladva a bonyolultabbak felé, és a gyakorlat igényéhez igazítva 158
