Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Válogatás az utóbbi évek magyar papír- és könyvrestaurálási munkáiból - Kastaly Beatrix: Könyv- és papírrestaurátorok képzése a nemzeti könyvtárban

az elméleti tudnivalók sorrendjét. Az 1994-1997 közötti tanfolyamtól kezdve az időtartam, az óraszám, a szerkezet és a szint az előzőekéhez képest jelentősen megváltozott. Az 1995-ös művelődési miniszteri rendelet szerint a könyv- és papírrestaurátor képzés felsőfokú szakképzés lett. Az OSzK-ban 1994 óta indított felsőfokú (jelenleg „emelt szintű”) tanfolyamok időtartama három év, 1120 órában. A szerkezeti változást az jelenti, hogy a három év két, másfél éves szakaszra oszlik. Az első másfél évben a hallgatók a nem-könyv formájú, egyes lapokból álló papír- és pergamen dokumentumok valamint a grafikák és fényképek restaurá- lását/konzerválását, a második másfél évben pedig a különféle kötésű könyvek restaurálását tanulják. A jelentkezés feltételei és a felvételi vizsga A képzésre jelentkezőknek rendelkezniük kell érettségivel, munkahellyel közgyűj­teményben (vagy alkalmas magánvállalkozónál) könyvkötő, ill. könyv- és/vagy papírrestauráló műhelyben, vagy legalább igazolt lehetőséggel arra, hogy rendsz­eres könyvkötési vagy restaurátori gyakorlatot folytathatnak egy szakmailag elis­mert műhelyben. Megkívánjuk az alapvető könyvkötési ismereteket; a könyvkötő szakképzettség és a már meglévő hosszabb szakmai gyakorlat előnyt jelent. A felvételi vizsgán a jelentkezők írásbeli vizsgát tesznek kémiából és könyv­történetből, és egy gyakorlati vizsgán bizonyítják, hogy rendelkeznek a papírral való munkához szükséges készségekkel és elemi könyvkötő ismeretekkel. Beszélgetés keretében ismerkedünk közgyűjteményi és művészeti tájéko­zottságukkal, valamint bemutatott kézműves - lehetőleg könyvkötési - munkáik­kal. A tanítási órák összetétele, a képzés tartalma és a tanárok Az OSZK felsőfokú restaurátor képzésében az elméleti és gyakorlati órák aránya 48:52. Az elméleti képzést a szakmai elmélethez tartozó különféle tantárgyak és ismeretek valamint az általános művészettörténet, a gyakorlati képzést a szakmai gyakorlat és a rajz órák jelentik. Kéthetenként nyolc óra szakmai gyakorlatot, négy-négy szakmai elméleti és (a II. félévben kezdve) rajz órát valamint hat művészettörténet órát tartunk. A szakmai elmélet tantárgy a következő ismeretterületeket tartalmazza: a szakterülethez szükséges kémiai alapismeretek; a restaurálandó és a res­taurálásra használt anyagok - papírok, tinták és festékek, ragasztók, pergamen, pecsétek, bőr, fa, fémek, fényképek és filmek - készítési technológiája és tulaj­donságai; alapvető anyagvizsgálati módszerek (pl. rostvizsgálat és pH-mérés papíron, festékek oldódása, a bőr fajtájának, cserzésének és pH-értékének meghatározása); a könyvtári és levéltári anyagok fizikai, kémiai és biológiai károsodásai és megelőző védelmük. (1, 2. kép) A különféle történeti és technika- történeti tárgyak (írás-, nyomdászat- és könyvtörténet, a grafikák készítésének technikái, a könyvkötési technikák és stílusok története, a fényképészeti tech­nikák története, valamint a levéltári, múzeumi és könyvtári alapismeretek), az ál­talános művészettörténet órákkal együtt, az összes óraszámnak kb. 30%-át teszik ki. (3. kép) A szakmai elmélet harmadik nagy területe a konzerválás-res­taurálás elmélete, amely a papír és pergamen kéziratok, a nyomtatott papír 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom