Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor
lási módok bukkantak fel”. Ez időben jelent meg Magyarországon a korábban ismertetett londoni pergamenenyves, a Bruck-féle a későbbiekben ismertetett drezdai lenolajos eljárás és változataik. A közoktatási kormány és a törvényhozás az 1914/15. évi állami költség- vetésben 30 000 koronát biztosított a szárnyasoltárok helyreállítására. A Műemlékek Országos Bizottsága 1914-ben tartott ülésén tervbe vette a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárának helyreállítását. Az enyves faanyag szilárdítási eljárást kedvezőtlen tulajdonságai miatt elvetették. így maradt az Endrődi-féle paraffinos, a drezdai és a Kovald-féle lenolajos eljárás. A különböző eljárások előnyeiről és hátrányairól megoszlottak a vélemények, ezért úgy határoztak, hogy az előbbi három eljárással konzervált hársfa mintákat megvizsgáltatják Rejtő Sándor műegyetemi professzorral, a Mechanikai-Technológiai Laboratórium vezetőjével. Rejtő a vizsgálatok során megállapította46, hogy a „paraffin szuvas fa minden üregét kitöltötte, míg a lenolaj csak a megmaradt faanyag vázát és a szúlisztet itatta tele, az üregekben természetesen nem maradt vissza. Szúhos fánál az Endrődi-féle eljárással az impregnált fa szilárdsága az impregnálatlan tizenkétszerese.” A Kováid és a drezdai eljárás úgy frissen, mint öt hónap elmúltával se változtatta meg lényegesen a szilárdságot. A szilárdított fa fajsúlya a legkevésbé emelkedett az Endrődi-eljárásnál. Nyomószilárdság tekintetében a kétféle eljárás egyenlő értékű volt. Ép hársfa esetén egyik szilárdítószer behatolása sem volt kielégítő. Endrődi az illetékesek előtt többször kijelentette, hogy a fafaragáshoz, asztalossághoz nem ért, ezért javasolta Éber László47, hogy Gerabekkel, „a kipróbált műasztalossal és restaurátorral együtt nyújtsanak be költségvetést". 1914. július 20-án Endrődi és Gerabek Ferenc műasztalos, restaurátor közös árajánlatot adott a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárának a restaurálására és konzerválására. Az oltár konzerválását (szilárdítását) Endrődi 15 142 koronáért, a restaurálását: az oltár szétbontását és restaurálás utáni összeállítását, szerkezeti elemeinek javítását, a szobrok plasztikai pótlását, festését, aranyozását, a lebontott oltár csomagolását és Budapestre, majd onnan vissza történő szállítását Gerabek végezte volna 14 200 koronáért.48 A Műemlékek Országos Bizottsága hosszú tanácskozás után úgy határozott, hogy a lőcsei oltár architektonikus és ornamentális részét lenolajos eljárással Gerabek Ferenc műasztalossal impregnáltatják és a munka elvégzése után döntenek a szobrok és domborművek impregnálásáról.49 Ezzel kapcsolatban báró Forster Gyula elnök a MOB ülésének határozatáról 1914. július 27-i levelében a következőket közölte Gerabek Ferenccel: a „főoltárnak elsősorban szerkezeti és architektonikus részei konzerváltassanak és a szükség szerint res- tauráltassanak, míg az oltáron lévő szobrok, domborművek és festmények helyreállítása iránt pótlólag fog határozatot hozatni. Az impregnálásnál a drezdai, esetleg a módosított dr. Kovald-féle lenolajeljárás alkalmazandó. Ezek előrebocsátásával felkérjük tek. Uraságodat, hogy a lőcsei Szent Jakab-templom főoltára szerkezeti és architektonikus részeinek konzerválása és 23
