Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fehér Ildikó - Menráth Péter: A restaurálás és a művészettörténeti kutatás átfedései : a siklósi várkápolna egyik, falról leválasztott freskójának helyreállítása és újraértékelése
tek elő.18 Mindez azért kiemelkedő jelentőségű a siklósi várkápolna szempontjából, mert Báta közelsége meghatározó szerepet játszhatott a Szent László és Szent Lénárd freskót keretező eucharisztikus ábrázolások - Agnus Dei, kehely és ostya, Imago Pietatis - létrejöttében.19 (9. kép) Az 1962-es feltárás során kiderült, hogy a két Szent László és Lénárd freskót vastag, többrétegű mészréteg is elválasztotta egymástól. A második freskóréteg kialakításakor sem a kőműves, sem a festő nem láthatta a korábbi freskót. A későbbi freskó készítésekor a vakolás előtt - az évszázados hagyományoknak megfelelően - kalapácsütésekkel bővítették a felületet a jó tapadás érdekében, melynek nyomai jól láthatóak voltak a feltárt korábbi freskórétegen. A fülke bélletében megfestett Imago Pietatis-ábrázoláson azonban nem találtak ilyen kalapácsnyomokat, mivel azt a második freskóréteg készítésének idején elfalazás borította. Ebből kiderül, hogy a fülke oldalfalának eucharisztikus ábrázolásai az Agnus Dei motívummal együtt a korábbi festési periódushoz tartoznak. A bátai ereklye története az 1415-ös év eseményein kívül a siklósi várkápolna későbbi dekorációival is kapcsolatban áll. Majd száz évvel később, 1512-ben a bátai apátság kegyura, Perényi Imre nádor fia, Péter fegyverrel tört az apátságra. 10. A freskó restaurálás utáni állapota. The fresco after restoration. 52
