Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Fehér Ildikó - Menráth Péter: A restaurálás és a művészettörténeti kutatás átfedései : a siklósi várkápolna egyik, falról leválasztott freskójának helyreállítása és újraértékelése

A Szent Vér ereklyét siklósi várába vitte, ahol - a források szerint - egy kápolnát is építtetett számára. Nyilvánvalóan a várkápolnát alakították át a Szent Vér őrzési helyéül. A várkápolna északi falán kialakított oratóriumablak tanúskodik erről, amely 1515-1519 között készült. Az ablakot keretelő reneszánsz pilasztereken Krisztus kínszenvedéseinek jelvényei láthatók.

Valószínűnek tűnik, hogy az 1512-ben ellopott ereklyét befalazták a kápolna déli fülkéjébe, a passió eszközökkel díszített, erre az alkalomra készített oratóriumablakból éppen ide lehetett látni. Azonban a kortársak nem nézték jó szemmel a Perényiek rablását, II.Ulászló pont emiatt vette vissza a családtól 1516- ban Báta kegyúri címét.20

A fentiek alapján valószínűnek tűnik, hogy a 2004-2005-ös tanévben restaurálásra került második freskóréteg 1512-1516 körül készült. A Szent Vér ereklye siklósi őrzésének eseménye indokolja az eredeti állapotában igen reprezentatív falkép elkészítését. Egyben ez ad magyarázatot arra, hogy a falkép felső lezárása nem teljes szegmensív, ugyanis történelmi adatok alapján joggal feltételezzük, hogy az ereklyét 1512 és 1516 között a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében, befalazva őrizték.

JEGYZETEK

1. Az egymásra festett két freskóréteg leválasztásának és külön-külön hordozóra való átültetésének menetéről készült restaurátori beszámoló: Illés János: A siklósi várkápolna falfestményeinek helyreállítása. Magyar műemlékvédelem 196311966. Budapest, 1969. 69|88.

2. Bővebb művészettörténeti elemzést ad Fehér Ildikó: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében. In,: Magyar Műemlékvédelem 2007. (megjelenés alatt).

3. Etiléndiamin tetraecetsav dinátrium sója

4. Szintetikus nemez, izoláló anyag.

5. Etilakrilát - metil metakrilát kopolimer

6. Metil-cellulóz

7. Keton N gyanta + etilén vinilacetát kopolimer + hidrabietil alkohol ftálsavészter + AC 400 akril kopolimer + paraffin viasz

8. Polisztirol hab.

9. Szmodisné Eszláry Éva: Falfestészet. Az internacionális gótika közép-európai stiluskapcsolatai, és Lövei Pál, Varga Lívia: Síremlékszobrászat, falfestészet. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül (A magyarországi művészet története) I. kötet szerk : Marosi Ernő, Budapest 1987, 614. Szent László király emlékei Dunántúlon. Tanulmányok. (Múzeumi füzetek 11.) Szerk.:Miklósi-Sikes Csaba, Kerny Terézia, Sümeg, 2000. 77]78. Utal a freskóra vonatkozó korábbi irodalomra is. Gerö László: A siklósi vár. Budapest, 1958. 36.

10. Kerny Terézia: Szent László kultusza a Zsigmond-korban. In: Művészet Zsigmond király korában 1387j1437. Tanulmányok. Szerk.: Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987. 353j364. Kerny Terézia: (I.) Szent László király. In: Szent László király emlékei a Dunántúlon. Tanulmányok. Múzeumi füzetek 11. Szerk: Miklósi-Sikes Csaba, Kerny Terézia, Sümeg, 2000. 15|36. A témáról alapos történelmi áttekintést ad még Klaniczay Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Budapest, 2000. 153j 168. Klaniczay Gábor: Holy Rulers and Blessed Princesses. Dynastic Cults in Medieval Central Europe. Cambridge, 2002. 173j 194. Klaniczay Gábor: Szent László kultusza a 12| 14. században. In: A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. Szerk.: Klaniczay Gábor, Nagy Balázs. Budapest, 1999. 357-374.

11. Szent László legendáinak képzőművészeti ábrázolásairól a legújabb feldolgozás Hanovszky Béla J. OP, Kerny Terézia, Móser Zoltán: Ave Rex Ladislaus, Budapest, 2000, amely a korábbi irodalom adatait is tartalmazza.

12. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és középeurópai hagyományvilágából. II. kötet. Budapest, 1977. 449—451.

53