Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fehér Ildikó - Menráth Péter: A restaurálás és a művészettörténeti kutatás átfedései : a siklósi várkápolna egyik, falról leválasztott freskójának helyreállítása és újraértékelése
A leválasztás után vált ismertté az alatta húzódó vakolatrétegre megfestett korábbi freskó, amely ugyanezt a két szentet jeleníti meg fordított sorrendben.(2. kép) A felső rétegre később megfestett falképet Illés János műanyaggal impregnált vászon hordozóra ültette át. A vakkeretre farostlemezt rögzített a vászon hordozó megtámasztására. Az azóta eltelt időben a falkép a várkápolna nyugati falán, a bejárat mellett volt kiállítva. Az utóbbi években azonban jól látható módon a freskóréteg állapotromlása újra jelentkezett, az eredeti réteg peregni kezdett, így került sor a freskó újabb konzerválására, merev hordozóra való átültetésére Menráth Péter és Bóna István vezetésével a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében, a 2004-2005- ös tanévben. A restaurálást Gyöpös Viktória és Szegő Attila festőrestaurátor hallgatók végezték diplomamunkaként. A restaurátori munkát vele együtt párhuzamosan folyó művészettörténeti kutatás kísérte. A falkép tisztítása és az állapotmegőrzést segítő konzerválás tehát egy komplex újraértelmezést tett lehetővé, amelynek eredményeképpen ma már pontosabb elképzeléseink vannak a fülkébe egymás feletti rétegekre megfestett freskók keletkezési körülményeire, idejére és a megrendelő személyére vonatkozólag. Éppen ezért tartjuk szükségesnek a restaurálás folyamatát és a művészettörténeti kutatás eredményeiről szóló összefoglalást is együtt közölni, mivel azok valójában egymásra épülve, állandó konzultációk során alakultak ki.2 A siklósi várkápolnából való elszállítás előtt legelőször szükségesnek találtuk a fal nedvességtartalmának felmérését GMI 15 épületnedvesség-jelző készülékkel. Méréseket végeztünk a kép környezetében, a kép felületén, majd annak háta mögött is. Az egyes pontokon mért értékek jóval magasabbak voltak az ideálisnál: 4-es érték helyett 6 és 20 között mozogtak. A pontokat összekötve meghatározhattuk a nedvességi zónát, amely egybeesett a festmény leginkább roncsolt területeivel. Ily módon műszeres vizsgálattal is alátámasztottuk, hogy a falkép utóbbi évtizedekben keletkezett legfőbb sérülései kapcsolatba hozhatóak a túlzott falnedvesedéssel, és a nem megfelelő tárolási környezettel. 2. A kegyúri fülkében látható korábbi freskóréteg szintén Szent László és Szent Lénárd alakjával. Earlier fresco layer in the patron’s niche also with the depiction of Saint Ladislaus and Saint Leonard . 46
