Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Czakó Ferenc: Új felfedezések Csontváry kései rajzain : hogyan módosítja egy restaurátor megfigyelése a művek értelmezését?
szonra. Ehhez volt szüksége a pauszpapírra. A csomagolópapír változatra ráfektette az üres pauszt és igény szerinti részletességgel átrajzolta a főbb motívumokat. Az így keletkezett kontúrrajzokat a túloldaláról ismét átrajzolta, azzal a céllal, hogy nyomot hagyó szénport vigyen a kopírozó felületre. Amikor a hátoldalról így „megszínezett” pauszpapírt ráfektette a megalapozott vászonra és megdörgölte a rajzkontúrok mentén, a pausz hátoldaláról szénpor ragadt át a vászonra. így megjelent a vásznon a csomagolópapíron lévő motívum. Ezért keletkeztek a pauszon szövött vászonfelületre emlékeztető lenyomatok. Ezek megtalálhatók az Allegorikus jelenet, a Róka és hattyú, az Önarckép rigóval, valamint a Kompozícióterv figurákkal, állatokkal című pauszrajzokon. Ezek a nyomok bizonyítják, hogy Csontváry eljutott e művek megalkotása során a vászonra való felrajzolásig. Az előbbiek így ellentmondanak annak a vélekedésnek, miszerint Csontváry „feltehetőleg vázlat nélkül dolgozott, képeit hónapokig tartó koncentrálás alatt, úgyszólván fejben megfestette, s mikor a vászon megérkezett, igen gyorsan vitelezte ki őket.”3 Saját írása is igazolja, hogy munkáit, különösen a nagyméretűeket, először papírra szénnel megtervezte. „Annak a festőnek, aki csataképet fest, elsősorban 15-40 méter arányú két terem álljon rendelkezésére, ha lehet egy felső világítású, ahol külön a szénrajzkarton, s külön a festendő vászon volna teljes távolságból áttekinthető.’’4 Tanulságos a Ferenc József /-//. rajzok értelmezése. 8. Ferenc József I., 1914. pauszpapír. Francis Joseph I, 1914, tracing paper. 9. Ferenc József II., 1914. csomagolópapír. Francis Joseph II, 1914, wrapping paper. Ez az egyetlen mű, melynek fennmaradt a csomagolópapír változata (Ferenc József II., 1914. MNG Itsz.: F93.62) és a pauszpapír változata (Ferenc József I., 1914. Gerlóczy Glória túl.). Ezt a témát „két változatban is megörökítette. Az egyik kontúrrajzos, ezen a belső felületeket fehéren hagyta. A másikon telítette a formát, festőileg modellálta, a fény-árnyékot hangsúlyozva. Nem tudni, mi volt a két vázlattal a terve, tudjuk, a tízes években csak torzóban maradt vázlatokat készített.”5 A pauszrajzok kopírozó szerepének felismerése után biztosan mond38
