Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor
tárgyak konzerválására, de ecclesialis czélokra használt faszobrok restaurálására is alkalmas”.21 A bíráló bizottság 1912. július 9-én Endrődi lakásán megtekintette a konzervált szobrokat és a szemléről jegyzőkönyvet vett fel22. A Bizottság a nagy szobrot szétfűrészelni nem akarta, így próbafúrásokkal győződtek meg arról, hogy a szilárdító anyag behatolt minden részébe. Érdekesek voltak a ragasztási kísérletek. Kitűnt, hogy a preparált szoborrészt az enyv is ragasztotta, de maga a paraffin is jó tapasztóanyag, így a csak paraffinnal egybeerősített részek is jól tartottak23. Endrődi bemutatta, hogy a konzervált szobor terpentinolajjal hígított alapozóanyaggal, valamint olajfestékkel is bevonható, ezáltal lehetséges a restaurálása is. A bizottság a következőkben foglalta össze megállapításait (Gasparetz 1913,6): „mivel a paraffinnal konzervált tárgy rovarok támadásának, penész behatásának, továbbá rothadásnak, a preparálásra felhasznált anyag természete folytán nincsen kitéve, a nedvesség sem ártalmas, sőt mérsékelt égöv alatt az időjárás viszontagságainak is képes ellenállani, továbbá a preparálás után úgy fűrészelhető, gyalulható, fúrható, szögelhető és ragasztható, mint az egészséges fa, ezenfelül a paraffin a befestést is megengedi: Endrődi kísérlete az anyag megválasztásánál és a kivitelnél is oly jól sikerült, hogy módszere nemcsak muzeális tárgyak konzerválására, de ecclesiális czélokra használt faszobrok restaurálására is alkalmas.” A sikerek után Endrődi műtermet nyitott és 1912. augusztus 19-én beadta szabadalmaztatásra eljárását.24 1912 őszén a Műemlékek Országos Bizottsága látva Endrődi kezdeti sikereit megbízta a kolozsvári Farkas utcai ref. templom barokk orgonája díszes faragásainak konzerválásával („gazdagon faragott és aranyozott ékítményes részei korhadás és szúrágás következtében gondos konzerválást igényelnek”). A munkát 2500 koronáért végezte.25 A munkát Mihalik József a MOB bizottsági tagja naponként ellenőrizte. Endrődi a „konzerváláson kívül a fafaragványok patinás aranyozását a legnagyobb gonddal” is megújította 26 A pécsi Angster orgonagyáros végezte - a régi orgonaszekrény megtartásával - az orgonamű „oly módon való kibővítését, hogy az a fokozott igényeknek is megfeleljen”. A faragott részeket a konzerválás után Endrődi Pécsre szállította.27 A pozsonyszentgyörgyi r.k. templomban lévő XV. századi, „Mária halálát” ábrázoló „igen korhadt” középső szoborcsoporját28 1912 őszén konzerválta 1177 koronáért.29 „A csoportot helyreállítás előtt, munkaközben és annak befejezése után a bizottsági előadó, Mihalik József bizottsági tag és dr. Gasparetz Géza nemzeti múzeumi tisztviselő ismételten megvizsgálták és teljes elismerésüket nyilvánították az elért siker fölött”.30 18
