Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tóth Ilona Csilla: Egy 16. század végi női ruhaderék restaurálása a debreceni Dobozi temető leletanyagából
Egy 16. század végi, női ruhaderék restaurálása a debreceni dobozi temető leletanyagából Tóth Ilona Csilla Debrecen legnagyobb és talán legrégebbi ismert temetője a Czeglédi utcai volt 1888-as bezárásáig, az új köztemető megépüléséig. Az 1900-as évek elején Zoltai Lajos és Sőregi János végzett feltárásokat a terület Dobozy-temető néven ismert déli részén. A 16-18. századi leletanyag nagy része az ő régészeti munkájuk nyomán került elő, de sok - az egykori temető területén talált - tárgyat adtak be helyi lakosok is. A leletegyüttes jelentős hányadát tették ki a viseletek és kiegészítők, azon belül is a női és leány ruhadarabok. Legnagyobb számban fémszálas csipke-, és paszománydíszes ruhaderekak, valamint szoknyaaljak kerültek elő. A leletanyag teljes egészében a Déri Múzeum tulajdona, jelenleg a történeti gyűjtemény részét képezi. Néhány darab (férfi mente és süveg, női ruhaderekak, gyöngyös párta) került csak restaurálásra, ezek a helytörténeti állandó kiállításban megtekinthetők. A leletegyüttes többi részét eddig nem kezelték. A Dobozi-temetőből került elő az a 16. század végi debreceni váll is, melynek konzerválására diplomamunka keretében került sor. A cél a régi és az új munkamódszerek, elgondolások együttes alkalmazása, egy „sokat megélt” műtárgy optimális konzerválása, kedvező raktári elhelyezése volt. A ruhaderék alapszövete nyírott és hurkos selyem fonalú láncbársony, kivágása négy- szögletes, hátul felfelé kissé ívesen szabott, vállpántja egybeszabott. Az elején és a hátán 3-3 sorban, a vállán 2-2 sorban aranyozott ezüstfonalas szövött paszomány rátét van. Eleje egykor 11 pár ezüstözött rézkapoccsal záródott, ezekből hat 1. A ruhaderék állapota restaurálás előtt. Condition of the bodice before restoration. 129
