Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor
Eljárásának lényeges része az impregnálás technikája, amely eltért az eddigi módszerektől. Míg Rathgen a konzerválandó tárgyat folyékony paraffinba állította és az impregnálás végeztével a még folyékony paraffinból kivette11, addig Endrődi a tárgyakat órákig, szabályozott hőmérséklet mellett a keverékben melegítette, majd a kihűléskor megszilárduló keverékben hagyta. Ezután a fürdőt a tárggyal 60 °C-ra melegítette és a megolvadt fürdőből a tárgyat kivette és a paraffinfölösleget a tárgyról eltávolította. Endrődinek már korai kísérletei is jól sikerültek, azonban a konzervált tárgy felületén visszamaradt paraffin, azt fehér kristályos réteggel vonta be. Ezt a réteget nem tudta benzinnel teljes mértékben eltávolítani. További kísérletei során éterrel, széntetrakloriddal majd később kloroformmal sikerült a problémát megoldania. A fatárgy vagy szobor felületéből 0,1-0,2 mm mélyen többszöri oldással, ronggyal történő törléssel a paraffint kioldotta, így megkapta a felület eredeti megjelenését. Az eljárás kivitelezésével kapcsolatban, a szabadalmi leírásban a következőket találjuk: „A reátapadó szennytől megtisztított fatárgyat fűtőköpennyel ellátott tartályba helyezve, a tartály levegőjének fölmelegítése által egész tömegében 80 °C-ra melegítjük föl, ezután a megolvasztott és 100°C-ra melegített masszát a fatárgyat tartalmazó edénybe töltjük oly magasságig, hogy a fatárgy teljesen alámerülhessen. A főzést addig folytatjuk, amíg légbuborékok többé nem szállnak föl. Ezután kihűlni hagyjuk az egészet. Legelőször természetesen a külső részein merevedik meg a massza, míg a fatárgy belsejébe szivárgott massza még folyékony marad. A külső rétegek zsugorodásuknál fogva erős nyomást fejtenek ki a belül lévő folyékony masszára és ezt beszorítják a fa likacsaiba úgy, hogy ez a fa egész tömegét telíti. Ha az egész massza a beágyazott fatárggyal együtt teljesen kihűl, lassan fölmelegítjük. A fatárgy felületére tapadó paraffinrészecskéket alkalmas kloroformba vagy etherbe mártott pamaccsal lemoshatjuk.” A faszilárdítási eljárás kialakulása 1911. december 11-én összesen 7 db „régi rongált állapotban lévő fadarabot” átvett a MNM régiségosztályától, hogy a fadarabokon a fa fenntartása és restaurálására irányuló kísérleteket végezhessen12. Endrődi a mintákat eljárásával kezelte és a kezelés eredményeit 1911. december 20-án írt műszaki jelentésében foglalta össze a MNM vezetése számára13. „A szúette, pudvás fának konzerválása, illetve regenerálása oly módon történik, hogy az alkalmazott ásványi zsiradék szilárd anyaga a hozzá adott ásványi eredetű vegyületeivel együtt a romlott fának előzetes preparálása után, annak belsejébe sajtoltatik oly módon, hogy a konzerváló anyag a farostok hajcsöves részeit kitöltse. A szúette fánál pedig - az eddig minden eljárással dacoló szúpor ellenállóképességét legyőzve, a szúporral szorosan vegyülve, egy oly szívós, ruganyos és szilárd, homogén masszát képez, mely az ép fának eredeti karakterét és szilárdságát mintegy újból megteremti. A mellékelt minták tanúsága szerint az elért eredményt következő tételekben foglalhatjuk össze: 12
