Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor
festészetben jártas”. „Helyszínrajzban, tereptanban, terep-ábrázolásban, gyakorlati földmérésben és műszertanban igen kielégítő”. 1909. aug. 29-1910. okt. 1-jéig bírói vizsgálat alatt állott, szolgálatot nem teljesített. 27 év katonai szolgálat után 1910. okt. 1-jével nyugállományba helyezték, „mint rokkant mindennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan”, „általános ideggyengeségben szenved, hadiszolgálatra nem alkalmas” megjegyzésekkel. Az Endrődi-féle paraffin - japánviasz-keveréket használó, faszilárdító eljárás Endrődi felismerte, hogy a fatárgyakat nem szabad a korábban alkalmazott vizes oldatokkal, pl. enyvvel kezelni mert a víz károsítja az alapozást, a festékréteget és ezek leválását okozza. Eljárásában olyan anyagot használt, amely ellenállt az időjárás viszontagságainak, kémiailag indifferens volt, nem szolgált táptalajul a gombáknak és a rovaroknak, valamint fennállt az a lehetőség, hogy a szilárdító anyagot esetleg el is lehessen távolítani. Eljárása elvben reverzibilis volt, ily módon Endrődinek köszönhető az első korszerű farestaurálási eljárás Magyarországon. Kísérletei során Endrődi Sebestyén feltalált egy olyan keveréket, amely paraffinból, valamint a ridegséget és a kristályosodást csökkentő japánviasz adalékból állt. Eljárását 1912-1914 között több országban szabadalmaztatta „Eljárás fatárgyak konzerválására és restaurálására” címen.8 A továbbiakban részletezzük a szükséges anyagokat és a szabadalomban leírtakat. A paraffin (C2oH42-C27H56) színe fehér, áttetsző, szaga, íze nincs, kémhatása indifferens, sűrűsége 0,83-0,97 g/cm3 - megfelel a keményfa sűrűségének -, olvadáspontja 74-80 °C-ra emelhető. Keménysége az olvadáspontjától, valamint a hőmérséklettől függ, 300 °C-nál magasabb hőmérsékleten forr, meggyújtva eleinte kék, majd világító és kormozó lánggal ég. Éterben, kloroformban, széntetrakloridban könnyen, benzinben és terpentinben elég jól, alkoholban csak kevéssé, míg vízben egyáltalán nem oldódik. Hígított savak nem hatnak rá, lúgok nem szappanosítják el. Csak a forrpontja fölé hevítve párolog. Rathgen híres restaurálási kézikönyvében kisebb fatárgyak impregnálására ajánlotta a paraffint, nagyobb fatárgyakra nem tartotta alkalmasnak, mert azokon fehér kristályos réteg alakult ki, melyet egészen nem tudott eltávolítani. A közönséges paraffin 35-40 °C-on lágyul és deformálódik, ezért a paraffinnal impregnált szobrok napfény és meleg hatására hamar tönkremennek. így a tiszta paraffin nem rendelkezik az ideális szilárdítóanyag tulajdonságaival9. A japánviaszt (cera japonica) a Rhus succedanea pörkölés után megőrölt magjából sajtolással nyerték Japánban, Kínában és Szingapúrban. A japánviasz szerepe a keverékben a paraffin kikristályosodásának a megakadályozása volt. Endrődi a paraffin és a japánviasz megfelelő arányát kísérletekkel állapította meg. Az általa szabadalmaztatott keverék összetétele10 a következő: 100 sr. 40 °C-nál olvadó paraffin 5-20 sr. 74 °C-nál olvadó paraffin 5-10 sr. japánviasz 11
