Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor
lovag Endrődi (Junga) Sebestyén katona, festő és restaurátor Morgós András A 20. sz. elején Magyarországon a fa műtárgyak legfontosabb konzerválási és restaurálási problémája a középkori szárnyasoltárok és szobrok restaurálása, tönkremenetelük megállítása volt. Két kiemelkedő személy foglalkozott részletesen a kérdéssel: Mihalik József1 és Éber László2. Ekkor a legfontosabb feladat a rovarok által szétrágott szobrok szilárdságának a visszaadása volt. A kor által alkalmazott szilárdítási megoldások Magyarországon kevésbé voltak ismertek a gyakorlatban. Ezek közül a vizes oldatokat (pl. enyvoldatot) használó eljárások a szobrok festését károsították, feloldották az enyves alapozást és a festés leválását okozták. A nem vizes alapú szilárdítószereket általában melegítéssel együtt kellett alkalmazni. Ilyen esetben (pl. főzés száradó lenolajban, vagy kezelés forró paraffinnal) szintén tapasztaltak károsodásokat, mellékhatásokat. Ebben az időben Endrődi bevezetett egy nem vizes alapú, aránylag alacsonyabb hőmérsékleten3 végzett impregnálást használó szilárdítási eljárást. Korszerű felismerése volt, hogy a festett faszobrokat, oltárokat nem szabad vizes oldatokkal itatni, kizárta az enyvet, ami táptalajul szolgálhatott rovarok, gombák számára, és indifferens anyagot, paraffint választott, aminek a tulajdonságait japánviasz hozzáadásával javította. Ebben a korban eljárását, ha nem is forradalminak, de mindenképp előremutatónak kell tekintenünk. Endrődi tevékenységéről és személyéről elég keveset tudunk. A legfontosabb forrásmű Mihalik József saját kiadásban megjelent írása 1916-ból4, valamint Éber László5 közleményei. Mindezeket felhasználva és kiegészítve egyéb közleményekkel, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában, a Hadtörténelmi Levéltárban és a Szabadalmi Hivatalban talált iratokkal egy teljesebb képet próbálunk adni a múlt század elejének e jelentős, méltatlanul elfelejtett személyéről és tevékenységéről. A jelenlegi munkánkkal szeretnénk az 1992-ben megjelent hasonló témájú, korábbi publikációnkat6 is kiegészíteni. Endrődi pályafutása három területre terjedt ki: a katonai, a festői valamint a restaurátori (eddigi adataink szerint 1903-tól) tevékenységre. Festői tevékenységéről kevés adatot találtunk. Az tény, hogy az 1896-ban a millenniumi kiállításon olajfestményével a kiállítás díszoklevelét nyerte el. Egy 1911-ben írt levelét „acad. restaurátor és festö”-ként írta alá. Lehetséges, hogy valamilyen festőakadémiát végzett, de erre ez idáig nem sikerült bizonyítékot szereznünk. Nem valószínű, hogy az acad. megnevezéssel a Ludovica Akadémiai végzettségére utalt. 9
