Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Lakatosné Pammer Gabriella: A bronzkor kemencéje: funkcióvizsgálat kísérleti régészeti módszerekkel
(Termoanalitikai vizsgálat) A vizsgálat alkalmas arra, hogy az agyagásványtartalmú minták minőségi és mennyiségi meghatározásából az égetési hőmérsékletre is következtessünk. A vizsgált mintákon lényegében észlelni lehet minden olyan reakciót, ami eredetileg, a tárgy “életében” még nem ment benne végbe. E reakcióhoz tartozó hőmérsékleti érték alá esik az eredeti égetési hőmérséklet. A vizsgálatokat, és a vizsgálati eredmények értékelését Dr. Földvári Mária, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársa végezte. Szóbeli közlése a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban az alábbi: A vizsgálati eredmények nagyon hasonlítanak a röntgendiffrakciós vizsgálat eredményeihez (3. ábra). Az 1-es és 4-es számú minták illit-, illetve illit-mont- morillonit tartalmukkal, jól definiált hőmérsékletű víztartalmukkal és hidroxil reakciójukkal hasonlítanak a téglagyár környéki nyers agyaghoz. Ezeknek a mintáknak a karbonát-tartalma magasabb, mint az előző három mintáé. A jelentős agyagtartalom-csökkenés és relatív karbonát-növekedés többszöri alacsony hőmérsékletű (100-200 °C) hőhatásnak az eredménye. A 2-es, 3-as és az 5-ös minták hasonlítanak egymásra. Ezek biztosan szenvedtek legalább 550 °C-os hőhatást. Ennek ellenére e hőmérséklet alatt is van olyan vízvesztésük, amit nem lehet valamilyen ásványhoz kötni. Ez a víz vagy utólagosan adszorbeáló- dott vissza (rehidratáció), vagy a már megbomlott szerkezetből még nem távozott el teljesen. Az 550 °C felett észlelhető karbonát-reakciók egy már megindult, de még be nem fejeződött termikus bomlási folyamat részei lehetnek. Mindezek alapján a három mintát ért hőhatás 700 °C körüli lehetett. MINTA IZZÍTÁSI VESZTESÉG% DEFINIÁLT AGYAGÁSVÁNYHOZ KÖTHETŐ VÍZ-, ÉS HIDROXIL-TARTALOM % DEFINIÁLATLAN VÍZVESZTÉS KB 550 °C-IG % KARBONÁT- TARTALOM % 3. sz. 2,6 0,6 4,0 2. sz. 3,1 0,8 5,0 5. sz. 4,2 1,23 6,0 4. sz. 7,0 1,75 11-12 1. SZ. 9,9 2,4 0,35 15,0 agyag 15,0 10,29 9,0 3. ábra a minták izzítási veszteségének, víztartalmának és karbonát-tartalmának alakulása a mintákat ért csökkenő hőmérséklet sorrendjében. Kérdéses, hogy az 1 -es és 4-es mintákat miért érhette alacsonyabb hőmérséklet? Elhelyezkedésük a kemencében ezt csak részben indokolja, pl. a tűztér aljából vett minta esetében, ahol feltételezzük, hogy az alsó lapot gyakran újra- sározták. Mindkét anyagvizsgálati módszer eredményei azt igazolták, hogy a kemence rostélyából származó mintákat érhette 700 °C körüli hőhatás. A kérdés 33
