Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kralovánszky Mária: Tüll, selyem, történelem : Rhédey Klára díszruhájának restaurálása
A DÍSZRUHA RESTAURÁLÁSA (1. Vállfűző) A restaurálás első fázisa, az anyagvizsgálat és a tisztítás ezúttal elmaradt. A vállfűzőt alkotó anyagfajták különbözősége az egyszerre történő vizes tisztítást nem tette lehetővé. Az alkotórészekre való szétfejtés megszüntette volna a viseleteknél oly ritka eredetiséget, érintetlenséget. A szövet és a díszítő szalagok szemmel látható szennyezettséget nem viseltek. A fehér bélés piszkosságának megszüntetése eredeti varrások feláldozásával történhetett volna meg a vászon zsugorodásának veszélye mellett. Az oldószeres tisztítás lehetővé tette volna a szétbontás nélküli beavatkozást de szárító hatása sokkal károsabb a textilre, mint amilyen hasznos a tisztító hatása. így csupán a mechanikus portalanítást végeztem el. Természetesen az ujjak kifejtésre kerültek. A buggyos rész négy rétegből állt: legfelül a legnagyobb selyem tüllből készült, alatta egy kisebb selyemszövetből szabott, alatta egy még kisebb merev gaze anyagból, legalul a karra szűkén rásimuló vászonból varrott. 7. Az új fodor az átültetett hímzéssel. The original embroidery on the new frill. 8. A betét restaurálás után. The stomacher after conservation. A buggy húzott alsó szélére a hímzett fodor a tüll és a selyemréteg közé volt befogva. A selyemréteg összevarrásának varrásszélében és húzott alján talált tüll töredékek mutatták, hogy a korábban volt tüll ujja bizonyára szétszakadt, ezért új tüllre, a mostanira cserélték ki. A tüllök “szövését” vizsgálva az is kitűnt, hogy a fodor tüllje egyik tüllhöz sem hasonlít, tehát a fodorhoz legalább kétszer készült új buggyos rész. A buggyos rész rétegeit szétválasztva és szétfejtve práwocelles2 vízben kitisztítottam. A fodor tülljét benedvesítve próbáltam az eredeti méretet és a hímzés mintáját rekonstruálni. 139
