Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Bóna István: A 19. század színei : falfestmények a Magyar Nemzeti Múzeumban
“elpuhítottuk”. A freskók korábbi vakolatjavításait többé-kevésbé újra fel lehetett használni. A frízen azonban különös jelenséget vettünk észre. A kis mélységű vakolathiányokat enyves krétával töltötték ki. Az említett ammónium-karbonátos tisztítások során ezek természetesen felpuhultak és megsérültek: el kellett távolítanunk őket. Az új tömítések Breplasta glettanyaggal (Kemikál, dolomitpor PVAC diszperziós kötőanyaggal) készültek, melyről már körülbelül harminc éves kedvező tapasztalat gyűlt össze hazánkban. A IV. Béla képen az elpusztult alsó részt újravakolták, majd a teljes felületet enyves krétával alapozták és a rekonstrukciót olajfestékkel festették. Az eredeti freskóknál meglévő bekarcolt előrajzot is rekonstruálták, ami később sok segítséget jelentett számomra. A déli fríz a teljes megtisztítás után elég elkeserítő képet mutatott, a jelenetek egy része szinte rekonstruálhatatlan volt. A Nemzeti Galéria Grafikai Osztályának szíves segítségével tanulmányozhattuk a kép eredeti kartonját, sőt, a számunkra szükséges részleteket le is fényképezhettük. így nyílt lehetőség az elpusztult részek hiteles helyreállítására. 6.8. A IV. Béla jelenet elpusztult részének eredeti kartonja The original cartoon of the destroyed scene of Béla the 4'n (Fixálás, “konzerválás") A freskókat nem kezeltük, nem itattuk be semmivel. Ez alól az egyedüli kivétel a belövés által sújtott rész, ahol sok felhólyagzást, porló vakolatot kellett megszilárdítanunk, és az erőteljes kötőanyag-kilúgozó- dást kellett regenerálnunk. A kis hólyagokat és a festéklepergéseket Syton X 30 (Du Pont, kolloid szilikát diszperzió) és Lascaux Hydro-Grund keverékével fixáltuk. Ezután a festés a legerősebb vegyszeres tisztításoknak is ellenállt. A nagyobb hólyagokat, elválásokat paraloidos Novotex-lapokkal való leragasz- tás után felnyitottuk, az alul lévő porló vakolatot eltávolítottuk, majd a festést Syton X 30 és Remmers kvarcliszt keverékével visszaragasztottuk (Remmers Funcosil KSE-Füllstoff B). Injektálásra is ugyanez a keverék szolgált. A teljes roncsolt felület szilárdítása is szükségesnek bizonyult. Több próba után a Remmers Funcosil KSE 300E rugalmasított etil-szilikát és Paraloid B72 4%-os, aromás hígítós oldatának 1:1 arányú keveréke bizonyult megfelelőnek. Teljesen beszívódott, a kis hólyagokat is valamelyest megragasztotta, a színeket felélesztette, de nem tette csillogóvá a felületet. Természetesen ezt az anyagot szigorúan csak a roncsolt részekre hordtuk fel. Mivel az effajta 88
