Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Holport Ágnes: A 115-ös számú sírhalom : feltárás és rekonstrukció Százhalombattán
A 115-OS SZAMU SIRHALOM Feltárás és rekonstrukció Százhalombattán Ho!port Agnes A Százhalombatta város nevét adó halomsíros temető, mely Érd déli és Százhalombatta északi határán, a Duna melletti lösztáblán fekszik, régóta ismert a szakirodalomból. Első említése Anonymus Gestájának 47. fejezetében olvasható.' Régészeti kutatása a múlt század második felében kezdődött, de Anonymus nyomán sokáig hun-koriaknak tartották a temetkezéseket. A régi feljegyzések, rajzos vázlatok ’’halotti kamrákról”, famaradványokról, kövekről, agyagtapasztásról, égett vastöredékekről, nagy számú edényről, és égetéses temetkezésről szólnak.2 Az 1980-ban induló újabb kutatások során nyolc halomsírt tártunk fel,3 melynek eredményeként megállapítható volt, hogy az Érd-battai temető legfőbb jellemzője az erős tradíción alapuló hamvasztásos temetkezési rítus. A halott hamvait épített sírkamrába helyezték. A több-kevesebb korhadt famaradvány, néhány esetben jól felismerhető illesztés, ácsolat faépítményre utaltak. Az építményt mindenütt széles kőkerítés, kőpakolás vette körül. Alját az őskori járószintre rakott lapos kövek, tapasztott agyagpadló, vagy a döngölt járószint elkerített része képezte. Egy esetben osztott sírkamrára következtettünk, melynek középső részéhez a keleti oldalon folyosó csatlakozott. Mindegyik temetkezésből jelentős mennyiségű állatcsont-maradvány került elő: a temetés során elfogyasztott állatok, és azok maradványai, amelyeket a halott számára helyeztek a sírba. A kerámia-mellékletek formájukban őrzik még az urnasíros hagyományokat, díszítésük azonban jellemzően az i.e. 7. sz.-i Hallstatt ízlésvilágot tükrözi: a grafitmáz, a piros festés, a változatos, állat alakú fogók, a meandermotívum és a sakktáblaminta különböző variációinak alkalmazása. Szép számban fordultak itt elő az eredendően fémből gyártott szitulák agyag változatai, nagy méretben, durvább kivitelben. A szépen festett, de gyakran igen rosszul kiégetett edényeket valószínűleg sietősen, a temetés alkalmára készítették. 23