Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Dúzs Krisztina: Istenek és halhatatlanok : kínai váza a Xuande-korból
ISTENEK ES HALHATATLANOK Kínai váza a Xuande-korból Dúzs Krisztina A XIX. századi, Xuande korból származó porcelán váza a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum kínai gyűjteményének tulajdona (Itsz: 62.301). Jelzetei alapján a porcelán Jiangzi tartományban, Jingdezhenben, a császári kerámiakészítő központban készült. A váza felületén a taoista népvallás szimbolikus alakjainak, a nyolc halhatatlan figurális ábrázolása látható. A helyre- állítási munkát alapvetően két dolog nehezítette: egyrészt a tárgy fehér színű porcelán anyaga, lévén a fehér szín összetettsége miatt csak közelíthető az eredeti árnyalat, másrészt az eredeti figurák pontos grafikai azonosítása. A dekoráció rekonstruálásához szükséges megfelelő analógia keresése nem egyszerű feladat, mivel a taoista halhatatlanok alakjának ábrázolása szinte minden egyes hasonlónak tekinthető tárgyon eltérő. A kínai kő1 alapanyagú váza alján kobaltkékkel festett mesterjel látható: ez nem a készítő mesterre, illetve a gyárra, hanem a porcelán készítésének korára és helyére utal, nem tettek ugyanis különbséget az egyes városokon belül működő műhelyek között. Gyakran használtak, így esetünkben is, a korábbi korokból származó jelzeteket, amivel az állandó minőséget kívánták érzékeltetni. A tárgy eredeti funkcióját a rajta ábrázolt alakok és mintaelemek alapján valószínűsíthetjük: vélhetően a váza tulajdonosának szerencséjét, és az istenek jóindulatát biztosította a ház számára, az előtérben vagy a fogadószobában helyezhették el. (Formakincs és eszmevilág) A taoista népvallás az 1.-2. században alakult ki, a filozófiai taoizmus gyökereiből, melyek egy i.e. 3. századi könyvre nyúlnak vissza: a Tao tó king (Törvénykönyv, vs. más fordításban: Út és erény könyve) alighanem a legtöbb nyelvre lefordított és legnagyobb példányszámban megjelent kínai szöveg. Szerzője, meglehet, csak mondái alak, Lao ce (am. öreg mester), a legenda szerint viszont Konfuciusz idősebb kortársa és ellenfele, aki a gyakorlatias, racionalista, és az egységesült kínai birodalomban azután államvallásként is jól használható filozófiával szemben fejtette ki nézeteit. 133
