Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Párizs, Karthágó, Budapest : egy elmaradt nekrológ helyett
PÁRIZS, KARTHAGO, BUDAPEST Egy elmaradt nekrológ helyett Morgós András Száz éve született, és harminc éve hunyt el a festőművész, tanár, feltaláló, és talán mindenekelőtt: szakmánk hazai történetének kiemelkedő személyisége, Baky Győző, a nemzetközi tekintélyt szerzett, munkásságával évtizedekre meghatározó nyomot hagyott magyar restaurátor. Nevét invenciózus szelleméből született eljárások és anyagok őrzik, különleges kihívást támasztott műtárgyak, és számos, a magyar restaurálásban fontos szerephez jutott tanítványának emlékezete. Nem jelentéktelen hagyaték. Mégis csendben távozott közülünk 1972-ben: senki nem írt róla a múzeumi kiadványokban, nem méltatták érdemeit, ahogyan az ilyenkor, szerényebb teljesítmény mellett is szokás. írásunk, ha megkésve is, ebből az adósságból próbál törleszteni. Baky Albert a Somogy megyei Jutón született, éppen egy évvel a kiegyezés után. Münchenben tanult festeni Hollósy Simonnál, akadémikus stílusú, történelmi tárgyú festményeivel, táj-, és zsánerképeivel szerzett ismertséget.1 Az első ecsetvonásokra ő tanította a fiát. Nem indult azért gyorsan felívelő festői karrier: középiskolai tanulmányai után az ifjú Baky első munkahelye Adán volt, Szabadka mellett, ahol vasúti pályamunkások vezetőjeként dolgozott. Huszonkét évesen viszont már Párizsban találjuk. Mivel csak tanulmányútra szóló útlevele volt, munkát nem vállalhatott, hazulról pedig éppen csak annyi támogatást kapott, amiből albérleti műtermét kifizethette. Sokat nélkülözött, miközben a Grande Chaumiére (Nagy Csűr) festészeti szabadiskolában tanult. Bejárt a Louvre-ba, másolta többek közt a Mona Lisát, festményei, rajzai eladásából tartotta fenn magát. Gyakran tanyázott a Dome-ban, a Rotonde-ban, a modern művészet legendássá lett törzskávéházaiban. Sakkozott Károlyi Mihállyal, közös társaságba került Illyés Gyulával, találkozott Picassóval is. Leon Gauguet tanította a rézkarcművészet titkaira, és a rézkarc legnehezebb, ún. “száraz tű” technikáját (pointe seche) vitte tökélyre. Rézkarcai eljutottak Amerikába is. 1927-től tagja lett a Francia Művészek Szövetségének 11
