Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Szőke Balázs: XIX. századi aranyozott ezüst ereklyetartó restaurálása

Az ablakkeretek és az ezüstplakettek keretei az oldalukon kiképzett síneken csúsztatha­tok be a nyílásaikba. Az öntött szamárhátíves vimpergákat három, a hátoldalukra forrasztott menetes csavar rögzíti. Az ablakkeretekben a mérműves ablakbetétek öntéssel, ezüstszalag­ból történő hajlítással, forrasztással és préseléssel készültek. Az ablakkeretek püspöksüveges és koronás díszei öntéssel és zománcozással készültek, hátoldalukra forrasztott menettel és anyacsavarral rögzítették őket az ablakbélletbe. A góti­kus üvegablakok illúzióját keltő, zománcozott vörösréz lemezek mind a négy homlokzati ablak esetében két különálló részből állnak. A külső egyszínű bordó zománcozású, míg a belső festő és irizáló transzparens zománcozású. A torony és az épület oldalsó, kisebb méretű ablakbetétje szintén zománcozott. A vésett, fekete színű nielló megjelenésű berakások fekete pigmenttel színezett kamau- baviaszból készültek. A vésett felületbe beledörgölték a benzinben vagy alkoholban felol­dott viaszt, majd a felületet oldószeres ruhával letörölték. Az ereklye belsejét, kék alapon arany Bourbon-liliomos borító lapjai lanszírozottlampasz-technikával készültek. (6. kép, 1. ábra) 1. ábra. Lanszírozottlampasz-technika 6. kép. Az ereklyetartó belső textilborítása A tárgy állapotfelmérése és anyagvizsgálata A fatalapzat anyagában sem gomba, sem rovarkárosodás nyomai nem találhatók. A bal és jobb oldalon cgy-egy kis elnyújtott téglalap alakú ébenfa lapocska hiányzik. Felülete eny­hén karcosodott és a lakkréteg öregedéséből adódóan bemattult. Az ébenfa burkolat és a fenyőfa vakfa eltérő zsugorodása következtében repedések keletkeztek a felületen. A fém templomépület teljes felületét elsárgult lakkozás borította, alatta feketésbarna ezüst-szulfid réteg alakult ki. A korábbi tisztítások eredményeként, a mélyen ülő részeken Szidol3 márkanevű fémtisztító paszta maradványaira emlékeztető zöldes-fehér szemcsék figyelhetőek meg. (7. kép) A felület erősen karcosodott a „Szidol”-ban található durva kő- porszemcséktől, ezek a tűziaranyozásnál egyébként is vékonyabb galvánaranyozást helyen­ként jelentősen elvékonyították. A fatalapzat fémtáblájának két rögzítőcsavarjáról hiányzik 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom