Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Szőke Balázs: XIX. századi aranyozott ezüst ereklyetartó restaurálása
a díszfej, mivel ebben az állapotában jelentősen elüt a tábla díszítettségétől. A hátoldal vésett felületéből a viaszberakás sok helyen kipergett. A tábla alja közepének almandin díszítéséből egy drágakő, foglalatával együtt, hiányzik. Az áttört ablakráesok végződéseiből 8 db hiányzik, elveszett a két templomtorony csúcsdísze, és a fiatornyok csúcsdíszéből is 3 db hiányos. Az creklyetartó belsejében található ereklyetartó polc díszítése hiányos. Anyagvizsgálatok A fémelemek vizsgálati eredményei A fém épülettest és a belső textilburkolat fémfonalának anyagvizsgálata az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetében4 elektronsugaras mikroanalízissel készült.5 Két mérést végeztünk: 1. minta, ereklyetartó ajtajának széléből: ezüst-, réz- és aranycsúcsok a grafikonon, higanynyomok nem találhatók. Az ereklyetartó anyaga tehát aranyozott ezüst. 2. minta, fémfonal: nagy mennyiségű ezüstre és kevés aranyra utaló grafikon csúcsok. Higanynyomok nem találhatók így nem tűziaranyozású a fémfonal. A fémfonalról készült elektronmikroszkópos felvétel alapján megállapítható volt, hogy sodrott selyemszál köré csavart fémszalagot használtak. (2. ábra) A fémfelület fekete viaszberakásos díszítése A mintát röntgendiffrakciós módszerrel vizsgáltuk. A vizsgálat eredménye: karnaubaviasz. A fatalapzat lakkrétcgének vizsgálata Két anyagvizsgálat történt: 1. infravörös spektrofotometriás módszerrel7, 2. több komponensből álló anyagok szétválasztására alkalmas gázkromatográfiás módszerrel8. Egyik vizsgálati módszer sem hozott eredményt. Ennek az lehet az oka, hogy a politúrozás után a felületre kent terpentin és a sellakba kevert pigment zavarhatta a lakk anyagának pontos meghatározását. A Teas-féle oldhatósági háromszögdiagram alkalmazásával elvégzett oldódási próbával kapott eredmény sellak jelenlétét mutatta ki. 59 7. kép. Aktív korrózió a zománcozott ablakbetéteken 2. ábra. Az arany fonal szerkezete
