Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Várfalvi Andrea - Peller Tamás Károly: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó XVII. századi magyar nyereg restaurálása
11 U. Kőhalmi K : A steppék nomádja lóháton, fegyverben, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. Körösi Csorna Kiskönyvtár 12., valamint Sipos Enikő textilrestaurátor és Kovács S. Tibor művészettörténész szóbeli közlése alapján. 12 A vizsgálat elvégzése Tintámé dr. Balázsy Ágnes „Szerves és müanyagkémiai gyakorlati munkafüzet” című egyetemi jegyzetének 14. oldalán leírtak alapján történt. 13 Ebben a korban a galvanoaranyozást nem ismerték, a bemártásos aranyozás módszere pedig kizárt a tárgy felületén látható karcolásnyomok miatt. A higanyban eloszlatott arany felkenését követően ugyanis a hevítéssel elpárolgó higany távozása után a felületet acélszerszámokkal fényezték fel, hogy a lágy színaranyat szétkenjék A szerszámok nyomot hagytak a felületen, ami egyértelműen bizonyítja anyagvizsgálat nélkül is a tüziaranyo- z.ásos díszítést. 14 Cally Hall Drágakövek című könyve alapján (Egyetemi Nyomda, Budapest, 1994, p. 155.) a türkizkő összetétele: víztartalmú réz-alumínium-foszfát-Cu Al6(P04)4(OH)8 51 KO. 15 Az. Argentol (CSjNHiE) oldatot a következőképpen készítettem el: kevés desztillált vízben 300 gramm citromsavat, majd oldódása után 120 gramm tiokarbamidot oldottam fel. 10 milliliter Solovet felületaktív anyagot hozzátöltve az oldatot 1000 milliliterre töltöttem fel. 16 Szódabikarbóna: nátrium-hidrogénkarbonát, NallC03. 17 A Germasoll PH 7 felületaktív anyagot a német Augusta gyár gyártja 5312-es cikkszám alatt. Az oldatot drágakövek ultrahangos tisztításához, készíti. 18 A hiányzó ékkövek beszerzése Vincze László ötvös segítségével történt. A foglalatokról levonatot készített, és csiszolással kialakította a türkizek fő formáit. 19 Az anyagvizsgálati eredmények ugyan nem mutattak ki gyantát a masszában, Varga Péterrel azonban úgy döntöttünk, hogy a viasz olvadáspontjának emelése miatt feltétlenül szükséges a fenyőgyanta belekeverése az anyagba, ami még a keménységet is növeli. 20 A Paraloid B 72 kémiai összetétele: 30% metil-akrilát és 70% etil-metakrilát kopolimcr. 21 Séd Gábor a „Régészeti eredetű fémtárgyak tisztítása, konzerválása” című egyetemi jegyzetének az, 51. oldalán ezeket a felületvédő anyagokat ajánlja. 22 A Ferropassit pontos összetétele nem ismert. Feltehetően foszforsavból és valamilyen inhibitorból áll, ami rövid ideig meggátolja a vas oldását, így a sav csak a korróziós termékeket támadja meg. 23 Preventol CMK: para-klór-mcta-krezol 24 Döntésemben Kovács Petronella farestaurátor és Mihály Ferenc támogatott. 25 A felhasznált mosóoldat összetétele a következő: 90% lágyított víz, 10% etanol és 0,5g/l Ilostapon T (olajsav- metil-taurid Na-só) anionos felületaktív anyag. 26 Az angol gyártmányú párásító típusa: SALTON. 27 Hungarocell: polísztirol hab. 28 A felhasznált likkeroldat összetétele a következő: 500 ml tercier-butilalkohol, 500 ml viz, 50 gr lanolin, 100 gr szulfonált pataolaj és 2 gr kakukkfüolaj. 29 A döntés László Emőke beleegyezésével történt. A szíjak a tárolás során savmentes dobozban, a nyereg mellett kerültek elhelyezésre. IRODALOMJEGYZÉK 1 BABOS K.: Faanyagismeret és fafaj-meghatározás restaurátoroknak, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1994. 2 BÁLINT CS : A gádorosi honfoglalás kori nyereg. Archeológiái Értesítő 101., Budapest, 1974. 3. KALMÁR .1.: Régi magyar fegyverek. Natura Kiadó, Budapest, 1971. 4. E. NAGY K„ KRALOVÁNSZKY M„ MÁTÉFFY GY„ JÁRÓ M.: Textiltechnikák, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1993. 5. ERNST J., FEHER D.: Magyar lovaskönyv, Budapest, 1988. 6. FRECSKAY .1.: Mesterségek szótára, Homyánszky Viktor Császári és Királyi Udvar Könyvnyomdája, Budapest, 1912. 7. GARAY Á_: Magyar nyergelés, Néprajzi Értesítő XXVIII., Budapest, 1936. pp. 110-113. 8. II. FÓTI I E.: Az Izsák-balázspusztai honfoglalás kori lovas sír, Cumania 4., 1976 9HEIDEMARIE F.: Archaologishc Fasern, Geflechte, Gewebe - Bestimmung und Konzervierung, Weimar, 1986 10. IIEJJNE, DEI ÁRI A.: A Fraknői Esterházy-kincstár a történeti források tükrében, Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok, Budapest, 1975. pp. 473-549. 11. JÁRÓ M.: Klimatizáció, világítás és raktározás a múzeumokban, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1991. 12. K ARAL'S A Y F : Der ungarische Sattel, so wie er sein soll, /.um Gebrauch der Cavallerie, Wallischauser, Wien, 1850. 87
