Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tímárné Balázsy Ágnes: Irányzatok a textilrestaurálásban a XX. század végén

valamilyen új vizsgálati módot és fényt derítenek c rejtélyes betegség okára?17 Ez a munka a „minimális beavatkozásra” példa.

A Victoria and Albert Museum „Streetstyle” címmel rendezett egyszer egy kiállítást az utcán látható öltözetekből. Minthogy hippik és punkok is járnak az utcán, nem kerülhették el néhány hippi és punk ruhadarab kiállítását sem.

Hogy „szalonképessé” tegyék ezeket a visclcte- ket, cgyiket-másikat meglehetősen alaposan megtisztították. A kiállítást látogató hippik és punkok dühükben mindenféle ragacsos és színes anyaggal dobálták meg a kiállított öltözékeket, tiltakozva azok „eredetiségének” megváltoztatása ellen.Ifí A hippik és a punkok ragaszkodtak c tárgyak „teljes valójához”.

3. A tárgy történeti összefüggései és funkciójának hiteles bemutatása

A restaurálásra vonatkozó döntéshozatal folyamán egyre nagyobb figyelmet szentelnek a textiltárgy további sorsának. Ezen nemcsak azt értik, hogy milyen környezeti körülmények közé kerül a darab, vagy hogy hogyan raktározzák a restaurálás után, fektetve vagy feltekercselve, függesztve vagy gondosan alátámasztva. Sokkal inkább azt keresik, milyen történeti összefüggések illusztrálását szolgálja a darab, vagy, hogy milyen formában mutatkozik meg legjobban eredeti funkciója.19

Anglia egyik legrégibb Palladio-stílusú történeti háza a Chiswick Ház. Két, ebbe a házba tartozó szék restaurálását kérték a Tcxtilrcstau- rálási Központ munkatársaitól, akik megállapították, hogy a székek aranyozott fa részeit 1730 körül, William Kent tervei alapján készítették. A kárpit azonban szintetikus szálakat is tartalmazó, valószínűleg e század húszas éveiből származó világosbarna bársony volt.

A házat az angol Műemléki Hivatal (English Heritage) eredeti állapotába kívánta visszahozni, beleértve a berendezést is. Ezért feladták a „tárgy integritásának” az elvét, és a székek 1730-as állapotának visszaállítását kérték a restaurátoroktól. A munka három fontos fázisból állt: eltávolították az egyébként kiváló állapotban lévő káipit-bársonyt, a kárpitozást az 1730-as formának megfelelően felújították, és egy az egyik székben felfedezett, eredeti bársonytöredék alapján leszőtt kék, mintás bársonnyal borították.

Ebben az esetben nagyon komoly beavatkozás történt a tárgyon, amit kizárólag az indokolt, hogy az eredeti formához kívántak visszamenni. Ha ezt a házat, ahogy számos más angliai történeti házat még ma is a tulajdonos család lakná és mai berendezésével mutatnák be a látogatóknak, egészen bizonyos, hogy mai állapotában restaurálták volna a székeket, meghagyva a farészek megváltozott formáját és a világosbarna kárpitot.20

5. Jeremy Bentham filozófus, a University College of London alapítója, akinek ünnepi ruhába öltöztetett viaszfiguráját 1832 óta minden fontos egyetemi ünnepségen az emelvényre helyezik, fehér ingét rendszeresen mossák és fehérítik.

The wax figure of the phylosopher and founder of the Ubiversity College of London, Jerem Benthal, who asked to put his wax figure onto the pulpit at important occasions in the university in his last will. His shirt has been regularly cleaned and bleached once.