Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Károlyi Györgyi - Bedő Csongor - Schütz ZoltáN: A budapesti Petőfi téri orthodox Nagyboldogasszony-templom ikonosztázionjának restaurálása
voltak, amilyeneket a céhbeliek még soha nem készítettek, tehát ezt a munkát nem is tudták volna elvállalni. Végül is a sok támadás ellenére Jankovits letelepedhetett és így lehetősége nyílt arra, hogy berendezze azt a műhelyt, amely a görög orthodox templomok berendező központjává vált. Egerben mintegy harminc éven át működött, s 1789- 1805-ig mint háztulajdonos és adózó polgár élt. Az egri templom berendezése után 1791-93 között elkészítette fő művét, a miskolci görög templom berendezését és ikonosztázionját, amely mind nagyságában, mind színezésében fölülmúlja még az egrit is. Ezután több, számba eddig nem is vett templombelsőt készített, csak azt tudjuk biztosan, hogy a budapesti Nagy boldogasszony templom berendezési tárgyait készítette el utoljára. Az ő általa létrehozott ikonosztá- zionok és templomi berendezések sokkal gazdagabbak, nagyobbak lettek, mint a már meglévő egyéb alapítású orthodox templomok berendezési tárgyai. Jankovits 1817-ben végrendeletében egész vagyonát Eger városára és a Rác templom szolgálójára hagyományozta. A BUDAPESTI NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE A XVI11. sz.-ban a görög és makedoromán kereskedők eleinte vallási szempontból a pesti szerb parochiához tartoztak, ahol 1784-től minden második vasárnap görögül tartották a liturgiát. Azonban ez a megoldás nem elégítette ki őket, ezért 1788. április 18-án 125 család, 521 fővel elhatározta, hogy külön templomot építenek, ahol mindig görögül folyik majd az istentisztelet. A Helytartó Tanács 1790. június 22-én beleegyezett az új templom építésébe. 1791-ben Jung József tervei alapján hozzákezdtek a Duna-parton álló, copf stílusú templom építéséhez. Az ikonosztázion faszobrászati munkáit Jankovits és műhelye készítette (1794-1801). A templom aranyozását Vinzenz Geiger és Heinrich Müller bécsi aranyozok végezték, 1801-03 között. Az ikonokat Anton Kuchelmeister bécsi mester festette. 1872-74 között Ybl Miklós irányítása alatt felújították a templomot. A II. világháború alatt a templom bal oldali tornya találatot kapott és az ikonosztázion oromzati része is szinte teljes mértékben elpusztult. 1948-ban elkezdték a helyreállítási munkálatokat, amely az egész faberendezésre kiterjedt. Az ikonfalon ezt a munkát a második szintig bezárólag teljesen el is végezték, azonban a harmadik szintnél a munkálatok (valószínűleg anyagi okok miatt) hirtelen abbamaradtak. 1992-ben restaurátor csoportunk kapta meg a feladatot, hogy a félbemaradt restaurálást és rekonstrukciót folytathassa. Ez nagymértékben köszönhető az orthodox hívek és egyéb keresztény egyházak, valamint az V. kér. Polgármesteri Hivatal adományainak - valamint a budapesti Főpolgármesteri Hivatal anyagi támogatásának -, ami által lehetővé vált a templom többi berendezési tárgyainak további restaurálása is. MŰLEÍRÁS - ÁTVÉTELI ÁLLAPOT Az ikonosztázion 48 táblaképet foglal magában. (1. kép) Hátulról a szentély felől, a szerkezet függőleges irányban 13, vízszintes irányban pedig 6 fenyőgerenda sorra taglalt ácsolat. Az egész hátfal felülete szürke színűre márványozott (tojástempera). A hajó felőli oldalon 11 db ikonnal, 12 oszloprenddel, és 4 vízszintes övpárkánnyal tagolódik. Az ikonokat gazdagon faragott és aranyozott képkeretek, illetve alul-fölül 77
