Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Káros anyagok a műtárgy környezetében

PVC (lágy) n d d d d d d d d Műanyag Ben­zin Ben­zol Metilén­klorid Etil­éter Etil­alkohol Etil­acetát Butil­acetát Aceton Víz Poli(vinil­acetát) n 0 0 d 0 0 o o n Nitro-cellulóz n n n d X o o o n Metil-cellulóz n n n n n n n n 0 Klór-kaucsuk n 0 0 d n 0 0 d n Jelmagyarázat: o = oldódik x = az egyes típusok oldódnak vagy részben oldódnak d = duzzad n = nem oldódik Célszerű mindkét tesztet ismert műanyagokkal is elvégezni és a tapasztaltakhoz ha­sonlítani az ismeretlen mintával kapott eredményt. h) Gyorsított öregít és A fenti tesztek segítségével a káros vegyületeket drasztikus körülmények között szabadítjuk fel az anyagból. A gyorsított öregítéssel jobban közelíthetünk azokhoz a körülményekhez, amelyek a múzeumban veszik körül az anyagot. A módszer Oddy teszt néven vált közismertté. Az eredeti teszt alapja, hogy a vizsgálandó anyagot egy alapo­san letisztított réz, ólom vagy ezüstlemezzel együtt behelyezik egy csiszoltdugós, lég­mentesen lezárt edénybe úgy, hogy a vizsgálandó anyag és a fém érintkezzen. A légmentesen lezárt edényt 28 napig 60 °C-on tartják. Amennyiben 28 nap után korrózi­ót észlelnek a fémek bármelyikén, lemondanak a vizsgált anyag használatáról.40 Blackshaw és Daniels pontosította és néhány vonatkozásában módosította Oddy tesztjét. Ma általában a következőképp kivitelezik ezt a vizsgálatot: az ezüst, réz vagy ólomlemezkét alaposan megtisztítják megcsiszolják, acetonnal zsírtalanítják. Az apró­ra vágott vagy őrölt vizsgálandó mintát behelyezik egy 250 cm3 csiszoltdugós (nem zsí­rozott!) edénybe (Erlenmeyer lombikba). Mellé tesznek egy kis kémcsőben lg pamutvattát, amelyet 1 cm3 desztillált vízzel megnedvesítenek, azért hogy a múzeumi körülmények között általában jelenlévő nedvességet képviselje. Ezután lezárják az edényt, általában úgy, hogy egy Teflon-fóliával is betekerik a nyílás körüli részt. Olomlemeznek a vizsgálandó anyag hatására bekövetkező korróziója megfigyelésé­hez széndioxid jelelétére is szükség van. Ezt,- ha nem áll rendelkezésünkre 1 g szilárd széndioxid,- a legegyszerűbben úgy biztosíthatjuk, hogy Kipp gázfejlesztőkészülékbe helyezett márványdarabokra 10%-os sósavat cseppentünk és a fejlődő széndioxid gázt bevezetjük az üvegedénybe, majd gyorsan lezárjuk. Ha festéket, ragasztót vagy bevonóanyagot akarnak vizsgálni, azt felkenik What­man szűrőpapírra, megvárják, amíg megszárad vagy megköt és azután tördelik apró da­rabokra. A légmentesen lezárt edényt 4 hétre 60 °C-os szárítószekrénybe helyezik. Azért pont 60 °C a gyorsított öregítés hőmérséklete, mert ezen a hőfokon azok a folyamatok zajlanak gyorsabban, amelyek aktiválási energiaszükséglete a szobahőmérsékleten fel­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom