Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - T. Bruder Katalin: Egy késő római hídfőállás mázas edényeiről, s a kerámia-restaurálásról általában

lyet ebben az esetben én is alkalmaztam - s ami egyszerűbben kivihető, a „kavicsokat” gipszből alakítjuk ki, majd színezzük a megfelelő módon. Magától értetődően, határozottan törekedtem arra, hogy teljesen egyértelműen elváljék - még a laikus számára is -, hogy mi az eredeti, és hol vannak a kiegészített részek, úgy a terrakotta, mint a má- zazott részeken egyaránt.

Ennek a valóban nagyon szép anyagnak a restaurálása közben tudatosodott bennem néhány gondolat, melyeket ugyan mindnyájan tudunk, mégsem beszélünk róla. Talán éppen a régen várt szilikát konferencia a legmegfelelőbb alkalom ezt felvetni. Az utóbbi időben egyre kevesebb szó esik a kerámia restaurálásáról, holott tisztában vagyunk vele, hogy a régészeti leletek igen jelentős és meghatározó részét képezik. Mégis, a kerámia restaurálása másodrendűvé degradálódott a fémekéhez képest. Míg a fémtisztításban és konzerválásban, anyagismeretben és vizsgálatban óriási, és többé-ke- vésbé folyamatos a fejlődés, a kerámiák konzerválásában, kiegészítésében, vizsgálatában - mondhatni harminc éve szinte semmi sem történt. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy senki egyáltalán nem foglalkozott a szilikát anyagok legkülönfélébb problémáival, de olyan kutatót nem ismerek, aki a szilikát anyagú műtárgyak romlásával, annak okaival és konzerválási lehetőségeivel, új eljárások, módszerek kidolgozásával és bevezetésével stb., mint fő, és kedvelt kutatási témával foglalkoznék. Tudtommal elfogadott, ellenőrzött és ajánlott új eljárás nagyon régóta nem született. Kétségtelen, a kerámia romlása néhány kivételtől eltekintve nem olyan gyors és látványos, mint a fémeké, tehát a konzerválásának megoldása sem tűnik a felületes szemlélő számára olyan égetőnek - hacsak valami kirívó eset nem adódik -, mint az a fémek esetében volt.

Már csak maga a tisztítás is - gondoljunk a mészberakásos, a degradálódott, különböző módokon festett, földpátos, stb. edényekre - további lehetőségek, eljárások, kutatásra szorul. Nagyon sok még a megoldásra váró feladat. Ezért is fogadtuk a szilikát restaurálással foglalkozó országos továbbképzés hírét sokan olyan nagy örömmel. - Bár meg kell mondanom, hogy én, mint régészeti restaurátor szívesen hallgattam volna még több olyan eőadást, amelyik az ásatásokból származó szilikátok problematikájával foglalkozik.

Felmerül - és joggal a kérdés, valóban olyan hálátlan feladat régészeti kerámiával foglalkozni? Igen! - A fémek konzerválását, az általában előforduló kisebb ragasztásokat, kiegészítéseket meg lehet tanulni. (Itt természetesen nem szólok a rekonstrukciókról, nagyszabású helyreállításokról, de ezek a fémek esetében nem túl gyakoriak.) A kerámia restaurálást nem elég megtanulni, a válogatáshoz nem elég az anyagismeret, formakultúra is kell, és rekonstruktív fantázia is. A ragasztáshoz türelem és biztos kéz, a kiegészítéshez szín és formaérzék, mintázási, faragási tehetség, tudás és gyakorlat, a művészi kézművesség adottsága és ismerete. Mindnyájan tudjuk, milyen gyakran fordul elő, hogy eredménytelenül válogatunk telepanyagot, s a fáradságnak, figyelemnek még annyi végeredménye se lesz, hogy 1-2 db restaurálást felmutathassunk.

Ez fémek esetében nem fordulhat elő. Gyakran hallani, hogy a kerámia restaurátorok szemére vetik az „egyenletes teljesítmény” hiányát a hozzá nem értők. Gyanítom, hogy ezek - az általunk jól ismert tények okozzák a kerámia-restaurálás kisebb népszerűségét.

Ha visszagondolunk az elmúlt évek különböző restaurátor konferenciáira, szakmai összejöveteleire, milyen kevés előadás hangzott el ebben a témakörben! Miért nem mutatják meg a restaurátorok, hogy mit alkottak, s miért nem foglalkoznak a vegyészeink a fent említett gondjainkkal? Talán egy kissé eltolódott szakmánkban az értékítélet. Gátlásossá vált az, aki nem érzi az általa készített restaurálást közlésre elég „tudományosnak”. Félreértés ne essék! Nagyon fontosnak tartom a természettudományos vizsgálatokat, az új információk megszerzésének lehetőségét, az érin46