Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Morgós András: Új lehetőségek és irányzatok az üvegrestaurálásban : a törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; kötésközvetítők; szilikon negatívvétel; műgyanták sárgulása
ÚJ LEHETŐSÉGEK ÉS IRÁNYZATOK AZ ÜVEGRESTAURÁLÁSBAN A törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; Kötésközvetítők; Szilikon negatíwétel; Műgyanták sárgulása Morgós András Összefoglalás: Az üvegrestaurálás 4 fontos témakörét öleli fel a cikk:-A törésmutató és a láthatatlan ragasztás és kiegészítés összefüggései. Szakirodalmi áttekintés alapján tárgyalja a fény viselkedését az üvegben; a törésmutató mérését különös tekintettel a szilárd tárgyakra; a láthatatlan üvegragasztás, kiegészítés kritériumait; a történeti és a művészi üvegek valamint a ragasztó-kiegészítő műgyanták törésmutató értékeit; és a kielégítő esztétikai javításhoz útmutatásokat, gyakorlati tanácsokat ad.-A kötésközvetítők alkalmasak műgyanták üvegfelülethez történő kötéserősségének a növelésére. Ez lehetővé teszi a restaurálás szempontjából előnyös tulajdonságokkal rendelkező egyébként gyenge üvegragasztó anyagok (pl. Paraloid B72, poliészterek) alkalmazását és a kötés hosszú élettartamát, tartósságát biztosítja.- A szilikongumi üvegfelületekről történt negatívvétel kor esetenként hozzáköt az üveghez, és arról mechanikusan, esetleg az üvegfelület károsodásával távolítható csak el. Létezik a szilikongumiknak egy új családja, az ún. addíciós, szobahőmérsékleten kéményedő szilikongumi, amely használatakor a lejátszódó reakció természete folytán nem lehetséges az üvegfelülethez történő kémiai kötődés. Értékes üvegekről készült negatívvételkor ilyen típus használata szükséges.- A ragasztók, kiegészítő anyagok felhasználhatóságát meghatározza a sárgulásuk. A műgyanták sárgulásának oka a műgyanták öregedése főként a fény ill. hő hatására. Az üvegrestaurálásban használt műgyanták sárgulásának szakirodalmi áttekintése után, csak alig marad egy pár üvegragasztásra és kiegészítésre használható műgyanta gyártmány. Ezek felsorolása a cikkben megtalálható. A cikket mintegy 60 szakirodalmi utalás egészíti ki. Az üvegrestaurálás fejlődésével, új anyagok megjelenésével új lehetőségek és irányzatok jelentek meg az üvegrestaurálásban. Ezek közül a címben szereplő négy témával foglalkozom. 1 1. A TÖRÉSMUTATÓ ÉS A LÁTHATATLAN RAGASZTÁS 1.1. A fény törése és a törésmutató A fény egy része a határfelületen visszaverődik, a másik része pedig irányát megváltoztatva behatol a közegbe, megtörik. A jelenség a fénytörés vagy refrakció (1-3. ábra) Törés akkor jön létre, ha a fényhullám terjedési sebessége a két közegben különböző. Ha a fény levegőből hatol üvegbe, akkor általában a beeső fénynek egy része visszaverődik és a nagy része átlép az üvegbe. A visszavert fénysugarat érzékeli a szemünk és emiatt tudjuk megkülönböztetni a levegőtől az üvegtárgyat, ezáltal válik a szemlélő számára láthatóvá. A visszavert fény mennyisége változik a szemlélődés szögével. Ha a fénysugár levegőből pl. üvegbe jut (2. ábra), akkor a határfelületre merőleges egyenessel (a beesési merőlegessel) bezárt szög, a beesési szög (i) nagyobb, mint a megtört fénysugár és a beesési merőleges által bezárt törési szög (r); vagyis a fénysugár a beesési merőleges felé törik (i>r). A fénysugár megfordíthatóságából következik, hogy ha a 19
