Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Morgós András: Új lehetőségek és irányzatok az üvegrestaurálásban : a törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; kötésközvetítők; szilikon negatívvétel; műgyanták sárgulása
fénysugár az üvegből jut a levegőbe, akkor i< r tehát a kilépő fénysugár a beesési merőlegestől törik meg /3. ábra/. 1.közeg 2.közeg 1.közeg 2.közeg 2.közeg 1.közeg 1. ábra A fénysugár átliatolása 2. ábra Fénytörés (i> r) 3. ábra Fénytörés (i< r) és egy részének visszaverődése Azt a közeget, amelyre i> r, az első közeghez képest fénytanilag sűrűbbnek, míg azt a közeget, amelyre i< r, fénytanilag ritkább közegnek nevezzük. (Az alkohol pl. fénytani szempontból sűrűbb a víznél, vagyis a fénytani sűrűség különbözik a mechanikai sűrűségtől.) A fénytörés törvényei:- A beeső sugár, a beesési merőleges és a megtört sugár egy síkban van -A merőlegesen beeső sugár irányváltozás nélkül halad tovább- A beesési szög (i) és a törési szög (r) szinuszainak hányadosa ugyanarra a két közegre a beesési szögtől független állandó (n = relatív törésmutató): sin i női-----------= ni2 =---------s in r no2 Az n számszerű értékét törésmutatónak nevezik. Ez az összefüggés a Schnellius- Descartes törvény, amit már Schnellius 1605-ben felfedezett. A képletben: ni2= a 2. közegnek (üveg) az 1. közegre (levegő) vonatkoztatott törésmutatója (relatív), ha a fény az 1. közegből (levegő) megy a 2. közegbe (üveg) női = az 1. közegnek (levegő) a légüres térre vonatkoztatott abszolút törésmutatója no2 = a 2. közegnek (üveg) a légüres térre vonatkoztatott abszolút törésmutatója Az indexekben használt jelölések a következőknek felelnek meg: 0 - vákuum 1 - levegő 2 - üveg. 20
