Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Gát Eszter: Javítások és restaurálások Beethoven Broadwood zongoráján, 1818-1966
A modem zongora húrjának átlagos feszítése 75 kg. Ha ennek a régi hangszernél csak 1/3 -dát veszem azaz 25 kg akkor is 63 húr 1.525 kg húz, azaz másfél tonnát, amit a facsavarok nem bírnának ki, hanem a burkolatból újból kiszakadnának Nem lehet a javítást olykép sem megoldani, hogy a húrtartó lécet szélesbíteném s leenyvezném, mert a resonánclap alatta végig megy s ezáltal az alépítmény (Rast) fent keskeny s a húrtartó csak a resonancon nyugodna s nem az alépítményen, azonkívül a resonánc lapot a rezgésben gátolná. Nem maradna más megoldás, minthogy a 3 cm széles húrfelfiiggesztő lécet, vassal helyettesíteném s a zongora burkolatán egy cca 3 cm széles vaspánthoz erősíteném. Ez a megoldás sem a zongora hangjellegén sem a külsején nem változtat semmit, csupán a 21 cm vaspántot egy diófa vagy mahagóni léccel kellene borítani, ami mint a zongra tartozéka vagy díszítménye tűnne fel. E megoldás egy hasonlattal élve, olyan, mintha egy műemléket, mely rossz alapzat miatt összeomlással fenyeget (Pisai ferdetorony) a rossz alapzatot vasbeton alapzattal cserélem ki. Az általam ajánlott megoldással a zongora teljesen használható állapotban lesz, sőt valószínű a 440 rezgésű „A ” hangra is hangolható. Ehall Villmos A Steinway & Sons és a Blüthner cégek volt képviselője 1966-1967: Heinz Jurisch A múzeum munkatársai úgy látták, a feladatot külföldi szakemberre kell bízni. A Zeneművészeti Főiskola ajánlására, a lipcsei Blüthner cég egyik tagja, Ingbert Blüthner volt az egyik jelölt. A meghívást előkészítő iratok mellett, 1963. augusztus 13.-Í dátummal egy levelet találtunk, amelyből megtudjuk, hogy I. Blüthner a zongora mechanikáját Lipcsében szerette volna megjavítani. Árajánlatában leírja, hogy szükségesnek látja a kalapácsnyelck cseréjét, új billentyűalátétck készítését, a tompítok filceinek cseréjét, a billentyűborítások enyvezését és a zongora újra-húrozását.60 A restaurálási munkát végül is múzeumi szakemberekre bízták: a zongora külsejét 1966-ban valószínűleg a Nemzeti Múzeum bútorrestaurátora frissítette fel: pótolt néhány hiányzó furnírdarabot és valószínűleg átlakkozta a hangszert.61 Az egyéb szakmunkákat a lipcsei Hangszermúzeum hangszerrestaurátora, Heinz Jurisch 1966 és 1967 nyarán csinálta meg. Jurisch munkájáról, néhány fényképfelvételen kívül, nem maradt dokumentáció. Az előzetes restaurálási javaslatokból Jurisch néhányat megvalósított: csavarokkal rögzítette a fellazult stéget, javításokat és pótlásokat végzett a mechanikán, kicserélte az összes kalapácsnyelet, és pótolt néhány elveszett kalapácsot. Új filceket rakott a tompítókra, és új alátéteket a billentyűk alá. Megragasztotta a fellazult elefántcsont billentyűborításokat, a tctőlezáró fogantyúkról új öntvényt készíttetett és új húrozattal látta el a zongorát. Ma már nem megállapítható, de feltételezhető, hogyő készítette az új bükkfa kiakasztótőkét, amely az eredetinél szélesebb, masszívabb lett. * 1 ,Jch beantrage hiermit, die Mechanik des Beethoven Flügels wegen einer Generalreperatur nach Leipzig geschickt zubekommen da sich die Arbeiten dort besser ausführen lassen. Für die Arbeit die sich auf die Restaurierung der Mechanik das heisst neue Hammerstiele, neue Garnierung der Mechanik, zum Teil neue Hammerköpfe, neubefilzung der Dämpfung, neu Aufleimen der Elfeinbeinplättchen, neu Seiten (sic!) werde ich ca 7.000 (Siebentausend) Forint benötigen" MNM 863 01 33/1964. UO; MNM 863 05 12/1965. UO. 1 MTI VI. évfolyam 50. szám. Foto Fényes Tamás 110
