Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Lakiné Tóth Ilona: A zászlófestészet kialakulása Magyarországon és a festett zászlók restaurálási problémái
A ZÁSZLÓFESTÉSZET KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS A FESTETT ZÁSZLÓK RESTAURÁLÁSI PROBLÉMÁI Lakiné dr. Tóth Ilona Összefoglalás: A tanulmány első része a magyarországi zászlófestészet kialakulásával foglalkozik. Áttekintést ad a képírók helyzetéről, valamint a művészi céhek kialakulásáról a középkortól a XIX. század közepéig. A második részben a cikkíró saját munkái alapján osztályozza készítéstechnikájuk alapján három csoportba a festett zászlókat, és az általa használt eljárásokat összesíti tanulmánya végén. A zászlók kialakulásának történetéről és változásaik bemutatásáról kevés magyar nyelvű anyag áll rendelkezésünkre. A múlt század második felében megjelenő művekben a zászló mellékes szerepet kapott1, de még e század 20-as, 30-as éveiben megjelent zászlókkal kapcsolatos tanulmányok sem átfogó művek, csupán részmunkák.2 Átfogó jellegű, valamint a magyar zászló kialakulásának történetével is foglalkozó mű az 50-es évek elején jelent meg először3, amit aztán követtek más munkák. Ezek a művek kitértek arra is, hogy hol, kikkel és hogyan készítettek zászlókat, s milyen rendeletek születtek azokkal kapcsolatban. Pandula Attila „Vexillológia” című munkája, amely 1986-ban jelent meg, és amely történeti áttekintést ad a zászló kialakulásáról és ennek részeként a magyar zászlóról, már tartalmaz a zászlóval kapcsolatos alapfogalmakat is. A zászló kialakulásának nemzetközi szabályai kidolgozására és elfogadására már a 70-es években kísérletek történtek. Ez mind múzeológiai, mind restaurálási tekintetben jelentős előrelépésnek tekinthető. Az 1977. novemberében tartott zászlókonzerválási szimpózium anyagait 1980-ban Amsterdamban megjelentették, amely a zászlóleírás nemzetközi szabályait is tartalmazta.5 A tanulmányban a magyarországi zászlófestészet kialakulását szeretném végigkísérni, valamint foglalkozom a festett zászlók restaurálási problémáival. 1. A zászlófestészet kialakulása A zászló szimbólumkénti használatának igen nagy jelentősége volt, és ezért nagy súlyt fektettek kivitelezésére. Már az előző évszázadokból vannak írásos dokumentumok a zászlókészítőkről. A középkori magyar hadviselés - a lovagok sisakja, pajzsa, fegyverzete és zászlaja - nem tér el a nyugati mintától. Kézai tudósítása szerint a magyarságnak volt fejedelmi, illetve királyi zászlaja, a hadseregcsoportnak pedig saját vezéri zászlaik. A XII. században már egyes főuraknak is volt családi címerekkel és ábrákkal díszített zászlaja és ezek alatt vezették harcba katonáikat a megyék ispánjai is.6 A XIII. század elején jelenik meg hazánkban a címeres zászló. A zászlók alakban, nagyságban és heraldika fejlődésével kapcsolatos módosításokban változtak. XIV. században már több jelentős királyi festő szolgált az udvarnál. Királyi szolgálatban szerzett birtokot a XIV. századi festőesalád két nemzedéke is. Hertul mester (akit az Anjou-udvar nagy könyvfestészeti vállalkozásaival hoznak kapcsolatba) például Meggyest kapta adományképpen 1326-ban Károly Róberttől. A „király úr festője” címet 85
