Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása
ződést képes a víz feloldani, hiszen a legtöbb vegyületnek van egy oldhatósági határa. Ezt persze ki is használhatjuk, akkor, amikor pl. egy nagyon meggyengült textiltöredéknél azt akarjuk elkerülni, hogy túl sok szennyeződést oldjon ki a víz. Ilyenkor éppenhogy kívánatos bizonyos kationok jelenléte. A vas vagy mangánvegyületek nagyon sok kémiai reakciónak katalizátorai, jelenlétük a mosóoldatban elősegítheti a szálasanyag kémiai károsodását. A mosóoldatból a textilre került vas, réz vagy mangánvegyületek nemcsak tovább katalizálják a textil lebomlási folyamatait, pl. fotooxidációját, hanem nehezen eltávolítható színes termékekké oxidálódhatnak, vagy a textilen jelenlévő más szennyeződésekkel színes vegyületeket képeznek, ami esztétikailag sem kívánatos. A két vagy három pozitív töltésű fémionok egyszerűen megakadályozzák azoknak a szennyeződéseknek az eltávolítását a textilről, amelyekben negatív töltésű részek vannak. Ionos vegyületeket, poláris vagy apoláris-poiáris szennyeződéseket szinte odakötnek a két vagy három töltésű pozitív fémionok a textilszál poláris csoportjaihoz. A jelenség a „pácszínezékek” kötődéséhez hasonlítható, amely azonban a szennyeződés esetében kerülendő. POLÁRIS SZENNYEZŐDÉS OH 8OH + + + Ca Fe + + OH 8OH ..........-............................-............................................textil 5 . ábra. Poláris szennyeződés kötődése a textilhez a víz pozitív fémionjainak közvetítésével. Hofenk de Graaff szerint a két vagy három pozitív töltésű fémionok koncentrációjának 10'6 g/l-nél kisebbnek kell lenni, ahhoz, hogy ez a jelenség ne, vagy csak elenyésző mértékben léphessen fel.5 b) Anionok a mosdóidat vízében A víz anionjai részben a talaj vízoldható sóiból, szulfátokból (SO42 ), karbonátokból (CO32), hidrogénkarbonátokból ( HCO3'), nitrátokból ( NO3'), kloridokból (Cl') stb., részben a légkörből beoldott savas gázokból (SO2, CO2, NO2), illetve némelyikük (kén-dioxid) oxidációja után kialakult savakból adódnak, de bekerülhetnek építési hulladékként is, mint pl. a meszes víz (OH' forrás). Térmészetesen bármilyen egyéb, a légkört szennyező gáz, mint pl. a kénhidrogén is beoldódhat a vízbe. Az anionok elsősorban a víz pH-jáért felelősek, savas vagy lúgos kémhatást okozva. Minél tisztább a víz (pl. desztillált víz) annál több savvá alakuló gázt képes beoldani a légkörből. Ezért a mosóoldat készítéséhez használt víz pH-ját mindig ellenőrizni, és még a textil távollétében semlegesíteni kell, amennyiben a semlegesítés szükséges. c) A vízkeménység A vízben oldott kalcium- és magnéziumsók okozzák a víz keménységét. A víz keménységét német keménységi fokban (nk fok vagy nk°) szokták kifejezni. Egy német keménysé- gi fok az I liter vízben 10 mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű calcium- vagy magnézium vegyületet jelent.6 A Duna vize például, évszaktól és a vízállástól függően 161
