Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Bakayné Perjés Judit - Kissné Bendefy Márta: Ioncserélők alkalmazása érzékeny, fémmel kombinált régészeti anyag tisztítására

vegyértékűeké. Ha viszont a gyengébben kötődő ion nagyobb kocentrációban van jelen, a tömeghatás törvénye értelmében kiszorítja a vázhoz kapcsolódó, erősebben kötődő iont. Ezen az alapon történik az ioncserélők regenerálása. A kötési sorrend kialakulásában még néhány egyéb tényezőnek is szerepe van (pl.: az ioncserélő aktív csoportjának típusa, a hidratált ion átmérője stb.)

2.2. Az ioncsere

A kationcserélőket a konzerválás területén általában H formában alkalmazzuk, (ezek H+ ionokat bocsátanak oldatba), az ioncserélőket pedig OH formában, (ezek OH- ionokat bocsátanak oldatba az ioncsere során).

Ha a kationcserélőt Rc-H-val, az anioncserélőt Ra-OH-val, az oldatban jelenlevő vegyület (AB) ionjait pedig A+-val és B -vei jelöljük, az ioncsere reakciók a következők:

Kationcserélő:

Rc-H + A+ + B” = Rc-A + H+ + B Anioncserélők:

Ra-OH + A+ + B~ = Ra-B + A+ + OH

2.3. A tisztításhoz használt ioncserélők tulajdonságai

Munkánkhoz mindvégig a Nikrokémiai Ipartelepek termékeit használtuk. Az. alkalmazott gyanták:

a) ’Varion KS’ kationcserélő

Sztirol-divinilbenzol mátrixon „-SO3H” aktív csoportok.

Szemcseméret: 0,3-1,25 mm.

Regeneráló vegyszer: 1-8%-os H2SO4 oldat („H” formában történő alkalmazáshoz). Használható lenne még 10%-os HC1 oldat is, ennek alkalmazását azonban kerülni kell a klorid ionok miatt.

Azonos vegyértékű kationok kötéserősségének sorrendje:

H+ < Na+ < ... Ag+

Mg2+ < Zn2+ < ... Cu2+ < ... Ni2+ < ... Ca2+ < ... Pb2+

b) ’Varion AD’ anioncserélő

Sztirol-divinilbenzol mátrixon quaterner amin aktív csoportok „-N+(CH3)3(CH^CH^OH)”.

Szemcseméret: 0,3-1,25 mm.

Regeneráló vegyszer: 4%-os NaOH oldat („OH” formában történő alkalmazáshoz). Azonos vegyértékű anionok kötéserősségének sorrendje:

OH” < F” < ... HCO3- < Cl” < NO2 < HSO3- < Br <NO.v < ... HSO4- < J (1)

140