Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szocialista országok történelmi, kulturális és muzeális műemlékeinek restaurálására alakult munkacsoport előadásai - Surgin, I. N.: A népi építészeti emlékek megóvásának alapvető építészeti elvei szabadtéri múzeumok szervezésénél

és nagyobb a károsodások, és a javítások mértéke, annál gyorsab­ban - a muzeum általános kiállítási feladatainak megfelelően - kell a teljes restaurálást végrehajtani. 3.4. Kiállítások szervezése szabadtéri múzeumokban Ismerve a falusi létet alakitő tényezők valóságos kölcsön­hatásait, a lehető legkevesebb tévedéssel meg lehet tervezni a kiállítást. Leginkább teljes települések vagy azok egy részének múzeummá alakítása utján érhető el. A település-tervezés típusainak múzeumban történő bemutatá­sához, a bemutatásra kerülő tárgyak a területen az alábbiak szerint rendezhetők el:- mint autentikus település /vagy annak egy része/, és autentikus épületekből, paraszti porták csoportjából álló, mes­terségesen létrehozott település.- A porta, azaz a paraszti lakhely a legszükségesebb külön­álló épületekkel együtt, mely nem más, mint a falusi település legegyszerűbb tervezési eleme. Ezért a szabadtéri múzeumokban, amelyek egységben mutatják be a népi kultúrát, a parasztporta a kiállítás szervezési, terve­zési központjául szolgálhat. A parasztportákon kívül egyedi létesítmények /malom, templom, kovácsmühely/ is kerüljenek bemu­tatásra. Egyesek ezekből külön együttesekbe csoportosulnak /vallási létesítmények, szélmalmok együttesei/. Legtermészetesebb a paraszti porta berendezése a lokális múzeumokban, ahol lényegileg nem ritka, hogy csak egy portát mutatnak be. Egyes esetekben a szabadtéri kiállításokba az átszállított objektumokon kívül beolvasztják a működő rezervátum-település részeit, természetesen akkor, ha azok rendelkeznek olyan jellem­zőkkel, amelyek szükségesek a múzeumi kiállításban. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom