Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szocialista országok történelmi, kulturális és muzeális műemlékeinek restaurálására alakult munkacsoport előadásai - Surgin, I. N.: A népi építészeti emlékek megóvásának alapvető építészeti elvei szabadtéri múzeumok szervezésénél

3.5. A kiállítások és a környezet kölcsönhatása

A természeti környezettel való szerves kölcsönhatás a népi építészet egyik alapvető szerkezeti-tervezési jellemzője.

A népi létesítmények külső környezettel való hagyományos kölcsönhatásainak elveit a funkcionális rendeltetésük határozta meg. Ezért a muzeum területén különböző létesítményeket úgy kell egymáshoz és a természeti tényezőkhöz viszonyítva elhelyezni, ahogy ez elszállításuk előtt volt, mégpedig: a vizimalmot - a patakoknál, a szélmalmot - a nyílt téren, a falu mögött, kovács- műhelyt - a házaktól távol /tűzbiztonság érdekében/, a fürdőházakat - a folyó partján, a patakoknál vagy a parasztporták végében, a kutak mellett stb.

Bárhogyan is telepítenek a muzeum területén kiállítandó tárgyakat, a köztük lévő távolság /a kivételes eseteken kívül/ nem egyezhet meg az eredetivel. A terület méretei korlátozottak, az épületek közötti térközöknek az eredetit megközelitő kísérlete pedig a muzeumterület hiperbolizációjához vezetne, létrejönne ' a múzeumi szerkezet pontosságának veszélyeztetése, az egyes objektumok túlzott széttelepitése zavarná a komplexumok kiállítását.

A fentieken kívül szem előtt kell tartani az alábbiakat: ha az épület uradalmi komplexumba tartozik, úgy az udvaron belüli mesterséges közelítési eljárás alkalmazása nem engedhető meg, mivel torzítaná az udvar szerkezetét.

277