Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Restaurátorképzés - Jedrzejewska, Hanna: Adalékok a restaurálás és restaurátorképzés módszertanához
jelölik a származási helyet, hogy "az épület", esetleg "a fal", minden pontosabb meghatározás nélkül. A változatosság kedvéért: természetesen vitatott, hogy melyek az ajánlott vizsgálati módszerek. Módszertani szempontból bármely megfelelő eredménnyel kecsegtető eljárás megengedett, de a pontatlanul begyűjtött minták esetén semmilyen eljárás nem vezethet helyes eredményre. E néhány példa csak illusztrálja a kérdést, bár az elv általánosságban is igaz: csak megfelelő kiindulási alapra épülhet a helyes módszertani eljárás. A lépésről lépésre felépített logikai művelet problémái /3/ Általános alapelv, hogy a gondolatmenetnek folyamatosnak kell lennie - ez alól csak néhány indokolt eset lehet kivétel. A következő két példa szemléletesen világitja meg a kettő közötti különbséget .- Fizikai műszerekkel végzett kvantitatív kémiai elemzések esetén az eredményben nincsenek kémiai értékek, ezeket hozzávetőleges becsléssel kell megállapítani. Ezt bizonyos szabványok alapján végzik. A szabvány /az elemzett "ismeretlen"-hez feltehetőleg hasonló anyag/ szolgál arra, hogy hitelesitsük a fizikai műszert, s a kapott fizikai adatokat kémiai értékekre számítsuk át. Ez a művelet az egész gondolatmenet legfontosabb lépése. Csakhogy a szabvány nyújtotta segitség nem tényeken, hanem csupán két fel- tételezésen alapul. Az egyik az, hogy két hasonló összetételű és belső szerkezetű anyag hasonlóképpen reagál fizikai ingerekre. Ez nagyon valószínű. A második feltevés az első fordítottja: ha egyazon fizikai inger ugyanolyan reakciót vált ki a szabványból és az ismeretlen anyagból, összetételük is azonos. Holott ez a belső szerkezetben tapasztalható esetleges nagy különbségek esetén vagy igaz, vagy nem - ahogy gyakran megfigyelhetjük korrode- álódott fémtárgyaknál.^ Ettől megszakad a logikai gondolatmenet /3. példa/, s az elemzés végeredménye erősen kétségessé válik. Sajnos, kevés figyelmet szentelnek e módszertani problémának. A legnagyobb súlyt arra fektetik, hogy mérőműszert alkalmazzanak. Másutt - nem kizárólag elemzés esetén - a megszakított láncolat jelenthet annyit, hogy a kimaradó művelet végrehajtását később tervezik. Ha változtatunk a megszakítást eredményező tényezőkön, megfigyelhetjük, hogyan hatnak a vizsgált folyamatra, s mennyiben módosítják a végeredményt. E módszertani eljárást számtalanszor 2 4o
