Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Régészeti jellegű tárgyak restaurálásáról - T. Bruder Katalin: Gondolatok egy őskori balta famaradványai kapcsán
A röntgenfelvétel segítségével, amely hitelesen meghatározta az egyes darabok helyét, az elmállott részek pontos méretét, rekonstruálhatóvá vált a teljes őskori balta, bár sajnos a nyél vége hiányzik. A famaradványok, mivel megoldást nem tudok a konzerválásra és restaurálásra, kezeletlenül kerültek vissza a raktárba. E tanulmány megírására elsősorban az késztetett, hogy felhívjam kollégáim figyelmét a paraffinos in situ felvétel és általában a faanyag paraffinos átitatásának végzetes következményeire, melyek, már a régészeti tárgyak életében igen csekélynek tekinthető tizenöt év alatt is bekövetkeznek. Jegyzet 1. Köszönetemet nyilvánítom Lécz Ottó, az MTA Izotóp Intézete munkatársának, aki volt szives részünkre a röntgenfelvételt elkészíteni. 2. A tárgyat előbb benzinbe helyeztem s infra lámpa alatt 40°C- ra melegítettem, majd az ultrahangos tisztitó berendezésbe helyezve tisztítottam. A tisztítást a fenti módon 40°C-os alkohollal is megismételtem. 3. Horváth Ernőt bíztuk meg a faanyagvizsgálatok elvégzésével sajnos azonban ennek végrehajtására nem kerülhetett sor, mert a faanyagok állapota ezt nem tette lehetővé. 4. A ragasztás előtt természetesen előtisztítást kellett végrehajtanom, ezt szobahőmérsékletű 5%-os nátriumhexameta- foszfát oldattal végeztem el. A teljes tisztítás műveletét 10%-os nátriumhexametafoszfát oldattal, majd mechanikus tisztítás után 10%-os Selecton B2~vel. A passziválást a már közölt oldatösszeállitásu 3%-os Pa- raloid oldatos konzerválás követte. Képjegyzék 1. Az "in situ" 2. A nyél fémboritásának töredékei 3. Az "in situ"-ból kiemelt nyél (részlet) 4. Az "in situ"-ba nem került töredék 5. Az összeragasztott és megerősített borítás (belülről) 6. A kiegészített nyélboritás 7. A teljes lelet 25
