Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Iparművészeti tárgyak restaurálásáról - Czakó Ferenc: Johann Schneider németbólyi asztalosmester által 1859-ben készített komód restaurálása
A fiókoldalak magasságát csak a káva összeszerelése után tudtam kimérni, mert az oldalaknak 1-2 mm-rel lejjebb kell nyúlniuk mint a homloklap alsó éle, nehogy az elakadhasson a fiókválasztóban . Tömör diófából uj lábtesteket készítettem. Becsapoltam a lábak felerősítésére szolgáló léceket. Az eredeti lécek hiányoztak, de méretüket és felhelyezésük irányát az enyvezés elárulta. A papucsot facsapokkal és Eporapid-dal erősítettem a lábtesthez. A lábtesteket ugyancsak facsapokkal erősítettem meg és ezeket is Eporapid-dal ragasztottam a fenékhez. A pótlás az eredetivel tel jesen megegyező méretben készült. A felperdült, lógó furnérozást Planatol-lal ragasztottam vissza. Az alapfához gyengén kötődő furnérokat is lepattintottam. A ragasztást filcezett deszkák között pillanatszoritókkal végeztem. A Planatol igen jól bevált a ragasztásnál. Víztartalma enyhén feláztatja az elváló részek közötti enyvet, és valamennyire képes még annak ragasztó hatását is hasznosítani. Mivel nem volt vastag furnérom, magam fűrészeltem diófából vékony lemezeket és ezeket illesztettem, ragasztottam a furnérhiányos helyekre. Száradás után a környezetével azonos magasságúra csiszoltam. A fiókok furnérozása nagyon megereszkedett, helyenként árkosán zsugorodott. A laza, gyengén kötődő furnérozást körben mélyen alányulva felpattiontottam és ragasztót csurgattam a résekbe. Az enyhén domború homloklapok miatt rugalmas 1 mm vastag aluminium lemezt használtam szoritó alátétként. Szorításkor a le mez rásimult az Íves homloklapra, igy a furnért mindenütt egyenletes nyomás szorította az alapfához. A ragasztót feleslegben kell felhordani, és ügyelni kell a szorítás helyes sorrendjére. A keskeny rések kitöltésére Amicol és műfa keverékét használtam^ folyékony fa önmagában kipergett. Ezután szálirányban lecsiszoltam a sellakkos, pácolt furnérréteget. A kávát Eporapiddal ragasztottam. A ragasztásnál arra kellett ügyelni, hogy a káva derékszögben maradjon, a csapok és csapfészkek tökéletesen egymása simuljanak. A kipréselődött ragasztót acetonos vattával tö röltem le. Száradás után hátulról betoltam a pácolástól megtisztított és megcsiszolt fenéklapot és a hátsó fal éléhez faszegekkel rögzítettem. A fiókokat Xylamonnal átkentem, ügyelve arra. 180
