Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Iparművészeti tárgyak restaurálásáról - Földessy Péter: Egy, az 1760-as években készült éggömb restaurálása
rakódhattak a cellulóz rostok közé. A tisztítást langyos zsir- alkoholszulfonátos vizes kezeléssel kezdtem, melynek során a felületre mosószerrel átitatott szűrőpapírt fektettem. A mosószer hatására a szennyeződések fellazultak s a melegvíz gyors párolgása miatt keletkező szívóhatás következtében a szűrőpapír felületére vándoroltak. A tisztítás szelvényenként történt, ennek során igen körültekintően kellett eljárni, hogy a papíranyag mindig kellően nedves legyen, de ne ázzon el. A papírral borított gömb és keret szárítását fokozatosan végeztem, mivel a faelemek vetemedésére lehetett számítani. A vizben oldódó szennyeződések után a lakkréteg eltávolítása következett. Bizonyos lakkok az idők során részben vagy egészben elvesztik oldhatóságukat, oldhatatlan gyantákká alakulnak át. Az éggömb esetében is több, mint kétszáz éves lakkréteget kellett eltávolítani. Ráadásul ez a bevonat inhomogén volt, mivel az időnkénti ujrafényezésnél különböző anyagokat használtak, melyek egyenetlenül borították a felületet. Ezeket csak rétegről rétegre lehetett eltávolitani. A szóbanforgó bevonatot az anyag- vizsgálat során nem tudtuk meghatározni, ezért az oldás! kísérletek az ismert gyantafajták oldószereivel történtek. A próbálkozások nem jártak sikerrel. Az oldószerek illetve az oldószer- keverékek meghatározásában a Teas-Toracca féle oldhatósági há4 romszögdiagram adott segítséget. Ebben a rendszerben minden oldószernek három paramétere van, melyek együttesen határozzák meg az oldószer oldás! pontját. Ennek ismeretében könnyen összeállíthatók olyan oldószerkeverékek, amelyek segítségével meghatározható az oldási terület. A lakkokat általában nem önmagukban, hanem más anyagokkal keverve (hamisítva, fehérítve) használták fel, ennek következtében tulajdonságaik lényegesen megváltoztak. Emiatt kellett három tesztsort felállítani, a fehérjék, a gyanták, a száradó olajok és olajok területére, úgy, hogy kettő ezek határán, egy pedig ezekkel metszve haladjon (4. ábra). A tesztsor segítségével már könnyen meg tudtuk határozni az oldási vagy oldhatósági területet. A gömbön föllelhető anyagok közül az egyik a gyanta-száradó olajok, a másik a gyanta-aolajók határterületére esett. Az oldási területek ismerete hozzásegített továbbá azoknak az oldószereknek 105
