Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Móré Miklós: Beszámoló a Szépművészeti Múzeumban lezajlott képlopás körülményeiről és a visszakerülés utáni restaurálás munkájáról

amelyet a nemzetnek ajándékozott. Giovanni Domenico Tiepolo fest­ményét Beer József Konstantin, a muzeum első restaurátora adomá­nyozta. Giorgione "önarckép” és Tintoretto "Női képmás"-a a for­rások tanúsága szerint Velence, Anglia, Brüsszel, Bécs, Pozsony, Buda, Pest utat járta végig. A két velencei kép 1636-ig készülési helyén volt, utoljára Bartolomeo della Nave gyűjteményében. Később Hamilton hercege, majd Leopold Wilhelm főherceg vásárolta meg, aki, mint Németalföld helytartója Brüsszelben létesített impozáns kép­tárat. A Habsburg főherceg műtárgyait 1659-ben a bécsi Stallburg épületében vették leltárba. A két festmény és további hetven kép sorsa akkor vált külön a császári gyűjteménytől, amikor Mária Terézia a pozsonyi várba szállíttatta leánya lakosztályának díszí­tésére. Pozsonyból a budai várba vezetett a képek útja, a kamara­elnöki lakásból pedig 1848-ban a Nemzeti Múzeumba. Tintoretto "Férfi képmása" ugyancsak a bécsi császári gyűjteményből származik, de korábbi sorsát nem ismerjük. 1984. január 25-én a televízió jóvoltából az ország szeme is­mét a Szépművészeti Múzeumra irányult. A képernyőn a nézők elé tá­rult a visszatért műtárgyak szomorú állapota. Vigasztalásul csak az szolgált, hogy a reménytelen remények mégis valóra váltak. A továbbiakban előkészületet tettünk, hogy a helyreállítás munkálatai minél előbb elkezdődhessenek. Az érdemi munka a két Tiepolo kép konzerválásával, dyblirozásával kezdődött, de ezt meg­előzően természetesen a károk felmérése, foto-dokumentálása, vizs­gálata volt a fő feladat. Bár a helyreállitás problémái nem jelen­tettek számunkra megoldhatatlan nehézséget, a Muzeum igazgatósága mégis úgy vélte, hogy a nemzetközi érdeklődés középpontjába került képek további sorsát nemzetközi szakértői konzultáció határozza meg. A konzultációra való felkészülésünk során igyekeztünk minden megvalósítható vizsgálati módszert alkalmazni annak érdekében, hogy a bizottság munkáját elősegítsük és meggyorsítsuk. így az előze­tes vizsgálati anyag birtokában, amely mikroszkópos, röntgen, ult­raviola és infravörös, valamint makro és mikrofelvételeket tartal­mazott, elfogadhatóbban tudtuk helyreállitási elképzeléseinket a bizottság elé tárni. A meghívott külföldi szakértők: Mme. Lola Faillant Dumas, 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom