Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Németh Pál - Kertész Pál - Koltai Attila: A kőzettan és a mikrobiológia szerepe a műemlék-, illetve műtárgyvédelemben
adatbank is lehetne a műemlék- és műtárgyvédelem szolgálatában. Ezt a gondolatot külön kihangsúlyozva, szükségesnek tartjuk minden fórumon állandó vitatémaként kezelni, mert meggyőződésünk, hogy mikrobiológiai elővizsgálatok nélkül megnyugtató konzerválás, restaurálás nem lehetséges. Kivánatos lenne a műemlék mikrobiológiai károsodásával foglalkozó szabványrendszer kimunkálása, amely magában foglalná a megelőző illetve helyreállító, akár másodlagos megelőző tevékenység összességét. A különböző kutatások, jelenlegi, valamint korábbiak összehangolt szervezésére, koordinálására javasolnánk egy nemzetközi együttműködésű, mikrobiológusokból, biokémikusokból, szilikátipari szakemberekből, restaurátorokból, művészettörténészekből szervezett, szakirányú tevékenységet folytató csoport kialakítását, jól felszerelt laboratóriumi háttérrel. Az egri vár különböző helyeiről és falazati anyagaiból helyszínen nem szeparált mintavételből laboratóriumi vizsgálat céljára anyagot bocsátottunk intézmények rendelkezésére. A mintavételből a kisérlet befejezéséig nem korlátoztuk a munkát szigorú, steril és laboratóriumi körülmények közé, éspedig azért nem, mert gyakorlatilag biztosítani akartuk a természetes körülmények közötti meghatározás lehetőségét. Meghatározásra kerültek a mintaanyagok alkotórészeinek aránya, nedvességtartalma normál, 105, 150 és 200°C-on, és lényegesnek tartottuk meghatározni a COj tartalmat is. 2.2. A vizsgálatok eredményei A szilikátkémiai, illetve fizikai vizsgálatokra rendelkezésre bocsátott anyag értékes és jól értelmezhető vizsgálati eredményei rendkívül nagy segítséget nyújtottak a mikrobiális aktivitás mikroökologiai feltételek oldaláról való elemzéséhez. A mikrobiológiai jelenségek, mint korroziv hatások, általában szilárd felületen lejátszódó folyamatok, ahol a mikroorganizmusok a tapadási felületeken nagyobb vízmennyiséget találnak. Az organizmusok létéhez legfontosabb környezeti tényezők: hőmérséklet, a táplálék, kellő mennyiségű nedvesség, szabad oxigén jelenléte vagy éppen kizárása, a közeg kémhatása. Két lényeges, nagy csoportra osztható baktérium anyagcsere típust 167
