Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Németh Pál - Kertész Pál - Koltai Attila: A kőzettan és a mikrobiológia szerepe a műemlék-, illetve műtárgyvédelemben

vehetünk kísérleteink folyamán figyelembe. Az egyik az autatróf, amelyben szervezetlen anyagból képesek szervesanyag szükségletüket fedezni, a másik a heterotróf, amelyben szerves tápanyagot igényelnek,amit közvetlenül hasznosítanak.

2.3. A mikroorganizmusok osztályai

A mikrobiológiai organizmusokat két nagy csoportra osztjuk, korróziót befolyásoló anyagcseréjük és jellegzetes termékei alapján:

1. Anaerob mikroorganizmusok:- nitrátredukátok- szulfátredukátok- metántermelők- az élesztőgombák egyes fajai

2. Aerob mikroorganizmusok:- vasbaktériumok- kénbaktériumok- savtermelő baktériumok- savtermelő penészgombák.

3. összefoglalás

A természetes és mesterséges kövek felületén nagy mennyiségű por, szervesanyagtartalmu hulladék halmozódik fel. Ezekben beágyazódva autatróf és heterotróf mikroorganizmusok indulhatnak szaporodásnak.

A károsodást szenvedő anyagokban szulfátok és karbonátok halmozódnak fel különböző koncentrációval, melyek egyik legnagyobb táptermelője az ipari és kommunális üzemek által a levegőbe bocsátott kén és szénvegyületek.

Légköri szennyezés is nagymértékben hozzájárul a kövek biokorróziós károsodásához, a mikrobiológiai kiima kialakulásához.

A nitrifikáló baktériumok hatására mint reakcióvégtermék HNO^ vagy HN02 keletkezik, mely szintén igen jelentős a kövek károsításában .

A heterotróf organizmusok szaporodása szerves anyagok között. Ezeket a szerves anyagokat a baktériumok a felületi vagy szerkezeti szennyeződéséből vagy esetleg egy másik fajta mikroorganizmus bomlástermékéből szerezhetik.

A felületi, illetve környezeti nedvesség az élettevékenység fon168