Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Németh Pál - Kertész Pál - Koltai Attila: A kőzettan és a mikrobiológia szerepe a műemlék-, illetve műtárgyvédelemben
kelhető. A jelenségek vizsgálatára pásztázó elektronmikroszkópia, eiemanalizis vagy más mikroméretekben alkalmazható anyag- szerkezeti módszer alkalmazható. Ennek hazai bevezetése és elterjedése nagyrészt Orcsik Éva működéséhez kapcsolódik. A kőzettani elemzés az anyagszerkezeti vizsgálatokkal együtt megállapíthatja az újonnan keletkezett kristályokat, igy a mállás jellegét és a további beavatkozások célját és módszereit is meghatározza. 2. A mikrobiológia szerepe a műemlékvédelemben Előzetes vizsgálatokkal és kísérletekkel műemléki és múzeumi kőanyagok mikrobiológiai károsodásával foglalkoztunk, mint korróziós folyamattal. Eróziós károsodásokat is figyelembe vettünk, amelyek szintén összefüggnek a mikrobiológiai hatásokkal, kölcsönhatások alapján. 2.1. Az elvégzett kísérletek A kísérletek és vizsgálatok egyértelműen természettudományos célzattal készültek, műemlékvédelmi szakember (művészettörténész, régész, restaurátor) közreműködése nélkül, az egri Dobó István Vármúzeum restaurátor osztály vezetőjének, Kiss Péterné indíttató tanácsaival. Célunk az előzetes vizsgálatokkal az volt, hogy "in situ" és laboratóriumi praktikus vizsgálati módszereket dolgozzunk ki, amelyek alapján a kőanyagok mikrobiológiai vizsgálata elvégezhető. Múzeumi szakemberek tanácsaira igyekeztünk kombinált módszer összeállitását megalapozni. A vizsgálat egy konkrét területre vonatkozik, helyi meghatározásban: Eger, Dobó István Vármúzeum. Igyekeztünk korábbi ismereteink illetve a helyi körülmények alapján a kőzetmintákon károsodásokat okozó mikrobafajok kataszterét összeállítani, ennek alapján megismerni a károsodás okozó mikróbákat, laboratóriumi vizsgálatok alapján, továbbá a károso- dási folyamatok biokémiai mechanizmusát. A kutató-felmérő munkában sok-sok minta feldolgozására lenne szükség, hogy az analizáló tevékenység keretében korrektül lehessen izolálni a károsodott helyek mikróbapopulációját. Elkészíthető egy olyan mikróbafaj kataszter, amely tartalmazhatja a legjellegzetesebb kárositó mikróbafajókat. Ez a kataszter az állandó és a jövevény fajok tartalmával egy nemzetközi mikrobilógiai 166
