Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Németh Pál - Kertész Pál - Koltai Attila: A kőzettan és a mikrobiológia szerepe a műemlék-, illetve műtárgyvédelemben

NÉMETH PÁL-DR. KERTÉSZ PÁL - KOLTAI ATTILA

A KŐZETTAN ÉS A MIKROBIOLÓGIA SZEREPE A MŰEMLÉK- ILLETVE MŰTÁRGYVÉDELEMBEN

Összefoglalás

A műemlékvédelem hosszú ideig megfigyeléseken és tapasztalaton alapuló tevékenység volt, amelyben elsősorban művészettörténészek és építészek, majd restaurálók szaktudása gyümölcsözött. Az utóbbi években azonban a műemlékvédelmi feladatok ezeken a hagyományos módokon túlnőttek, és ma már korszerű, természettudományos kutatások nélkül a műemlékvédelmi kérdések meg sem oldhatók. A természettudományok számos ága - a klasszikus kémiától a felületfizikáig - került kapcsolatba a műemlékvédelmi gyakorlattal .

összefoglalásunkban a műemlékvédelemben igen fontos kőzettani tudomány és a mikrobiológia szerepét igyekszünk körvonalazni, a műemlékek, műtárgyak kőanyagaira vonatkozóan.

1. A kőzettan szerepe a műemlékvédelemben

A műemlékek változatos anyagai között az időben legállandóbban a természetes köveket használták föl.

A kő végigkísérte az ember életterét a civilizáció kezdetétől, egészen a jelenkorig.

Magyarországon a törökkor előtti emlékeink főleg kőbefaragva maradtak ránk, a háborúkban hamarabb elpusztultak a festett vagy fába faragott művészeti alkotások, a helyükről elmozdithatókat meg el is távolitották. így a kövek viszonylagos szerepe a műemlékek anyagában nagyobb Magyarországon, mint az egyéb országokban .

A műemléki kőanyagokkal kapcsolatban két kérdésre kell a kőzettannak (mint a természettudományoknak általában), válaszolnia: egyrészt vizsgálni kell a kőanyagok származását, meg kell hatá163