Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Dercsényi Dezső: Falfestmények helyreállítása Magyarországon
A stilszerű helyreállítás módszerével végzett restaurálásoknál annyiban érvényesült a történelmi érték megóvásának az elve, hogy a kiherélésre, átépítésre kerülő faragott kőanyagot, vagy legalább is legjellegzetesebb részét félretették s megóvták, mig a falfestményekről másolatokat készítettek. Ebből a szempontból jellegzetes a pécsi székesegyház restaurálása. A helyreállítást tervező Freiher von Schmidt bécsi építész eredeti elképzelését a megrendelő Dulánszky püspök utasítására kénytelen volt gyökeresen megváltoztatni, mert az teljes stilszerű helyreállítást követelt. Ennek megfelelően a székesegyház középkori falait (az altemplom kivételével) úgyszólván teljesen lebontották és toszkán neoromán stílusban újjáépítették, belső barokk felszerelését vidékre küldték, falait kortárs festők uj freskóval díszítették. Ugyanakkor azonban a tervező utasítására átépítésre, lebontásra kerülő épületről rendkívül részletes műszaki dokumentáció készült, faragott kőanyagát megőrizték (ebből készült a pécsi kőtár 1953-ban), falfestményeiről Koppay József bécsi festővel aquarell másolatokat készítettek, sőt egyetlen darabot, melyen egy szirén töredéke volt látható, meg is őriztek. Ebben a korszakbein az volt a legszerencsésebb megoldás, ha a falképekről másolatokat készítettek, mert amelyekhez restaurálás cimén hozzányúltak, az teljes átfestést jelentett, legjobb esetben a kontúrok határozott megerősítését, a hiányzó részeknek a restaurátor elképzelései-szerinti kiegészítését. A falképmásolatok, melyekből több százat őrizünk ma is az OMF tervtárában, természetesen nem készültek oly gondosan, mint pl. a II. világháború után a jugoszláv freskómásolatok. Többnyire 1:5-ös lépték arányban lekicsinyítve ábrázolták a falképeket, de legalább megközelítően visszaadták a forma- és színvilágot. A magyar műemlékvédelemben az első világháború után lényeges változás nem állott be. Sőt, ha lehet, helyzete még romlott is. Elszakadtak azok a szálak, melyek az osztrák elmélethez fűzték, a hatásfok nélküli 1881-es törvény változatlanul maradt. Legjellegzetesebb műemléki anyagát az utódállamokhoz csatolták. 91
