Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Dercsényi Dezső: Falfestmények helyreállítása Magyarországon

így a Felvidék (Szlovákia) a Csehszlovák Köztársasághoz, Erdély Romániához, a Délvidék (ebből a legjelentősebb a Muraköz volt, éppen Aquila János XIV. századi falképei miatt) a Szerb-Horvát királysághoz, falfestészet szempontjából jelentéktelen nyugati terület pedig Burgenland néven Ausztriához került. Pár szakemberből álló szervezet, csekély (kb. egy családi ház épitésére elegendő) évi 19 ezer pengőt kitevő költségvetés érdemi helyreállításokhoz nem volt elegendő.

Döntő fordulat következett be 1934-ben, amikor a Műemlékek Országos Bizottsága vezetését Gerevich Tibor vette át. Gerevich a budapesti tudományegyetem művészettörténész professzora volt, aki igen széles körű olasz kapcsolatokkal rendelkezett. Többek között pl. Arduino Collasanti-val, aki háború után az olasz műemlékvédelmet irányította. Ez időben az olasz helyreállitási gyakorlat volt a legfejlettebb Európában. Ezt olyan dokumentumok is jelzik, mint az 1931-es Athéni Cartát követő Carta del' Restauro.

Gerevich a MOB-ot szakhivatalhoz szervezte át, jelentékenyen emelte szakembereinek számát, költségvetését és a korszerű műemléki helyreállitási gyakorlat megvalósitását tűzte ki célul. Ebből a szempontból, de szűkebb témánk szempontjából is, az esztergomi középkori királyi, majd érseki vár feltárása és helyreállitása volt a legjelentősebb.

A XII. század végén késő-román és kora-gótikus stilusban épitett várkápolnát ugyanis az épités idejéből származó román stilusu freskók díszítették (l.kép), melyet a XIV. század közepén jó kvalitású olasz trecento falképekkel váltottak fel (2. kép). A palotából pedig a XV. század végi, ugyancsak olasz reneszánsz freskók bukkantak elő (3.kép). A XVIII. század elején, a török háborúk során a rommá lett palotát földdel töltötték fel és várbástyává alakították át. így mind az építészeti részletek, mind pedig a falképek viszonylag nagy számban és helyreállítható állapotban kerültek elő a feltárás során.

Gerevich célkitűzése az volt, hogy csak tudományosan megalapozott építészeti helyreállitás készüljön (mind a kápolnában), másutt pedig modern építészeti keretben megóvott konzerválás.

Ezt építészeti vonatkozásban kellő szakemberek segítségével eredményesen meg lehetett valósítani. Más volt a helyzet a fal92