Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Dercsényi Dezső: Falfestmények helyreállítása Magyarországon

akarták bizonyítani, hogy a magyarországi művészet lényegében a német művészet egyik provinciája. Az osztrák-magyar kiegyezés (1867) és a monarchia kialakulása után 1872-ben megalakult az önálló magyar műemléki szervezet.

Az osztrák-magyar együttélés műemlékvédelmi következményei különös módon kétarcúnak bizonyultak. A bécsi művészettörténeti iskolán A. Riegl és M. Dvorak 1900 elején kialakították a műemlékvédelem, és főként a helyreállitás korszerű elveit. Ezt az osztrák gyakorlat alig vette át, mig Magyarországon a műemlékvédelem irányitója dr. Forster Gyula és néhány építész, mint Möller István munkáiban (Zsámbék, Vajdahunyad, Gyulafehérvár székesegyház) alkalmazta is. De az osztrák, illetve német tanultsá- gu építészek vezette helyreállítások nagy része kezdetben a pu- rizmus, majd a stilszerű helyreállitás módszereivel készültek.

Különösen a purista helyreállitások okoztak súlyos károkat az épületek képzőművészeti díszeiben, falfestményeiben. Az eredeti állapot helyreállítása érdekében a vakolatok leverése, a kőfelületek stokkoló kalapáccsal történő megújítása, az esetleg ott levő falképek teljes pusztulását okozták pl. Lébény, Essenwein vagy a Storno Ferenc által restaurált Pannonhalmi bencés főapátság esetében.

Eltűntek a barokk oltárok, falképek s helyüket historizáló neoromán és neogótikus berendezés, falfestmények foglalták el (Sopron,Szent Mihály templom, Storno). Ritkaság számba ment, hogy ugyanez a Storno Ferenc a soproni egykori ferences templomban a Műemlékek Országos Bizottsága utasítására kénytelen volt meghagyni a barokk berendezés egy részét (a főoltárt és a szószéket). Az északi, gótikus kapu timpanonjában lévő Köpenyes Máriát ábrázoló freskót megrestaurálta, azaz átfestette, sőt szignálta is (Storno pinx. 1865).

Jellemző a Szt. Anna (a legszebb budai barokk templom) freskóinak restaurálása. A falképeket Vogl Gergely váci festő készítette 1772-ben. Századunk elején a restaurátor és a művész igy örökítette meg magát: "Átfestette Tury Gyula 1909". Ez a két szignó világosan bizonyltja, hogy Stornonak és Turynak, minden bizonnyal a többi restaurátornak, fogalma sem volt arról, mi a feladatuk, kötelességük: az eredeti műalkotás megóvása.

90