Múzeumi műtárgyvédelem 14., 1985 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Pécsi L. Dániel: A 11. századi magyar koronázási palást új kiállítási tárlója
tudományos alapokra helyezett komplex műtárgykörnyezeti vizsgálat kövesse. Erre a hazai egyetemek és kutatóintézetek legfelkészültebb szakembereinek bevonásával 1984. januás 23-án került sor. Megmértük a tárlón belüli és tárlón kivüli levegőszennyezettséget, hőmérsékletet és relativ légnedvességet, s ezekről hivatalos jegyzőkönyvek formájában tudományos kiértékelés készült . A légnedvességet MBW svájci gyártmányú tükrös harmatpontmérövei mértük és a félórás stabilizálódási idő után 20,3 C3 hőmérsékletet és 47,3 % relativ légnedvességet állapítottunk meg a tárlón belül. A kiállitóhelyiségben 20,3 C° hőmérsékletet és 34,6 % relativ légnedvességet mértünk. A levegőszennyzők közül a nitrogénoxidok és a kénoxidok koncentrációját vizsgáltuk. Az előbbit MONITOR LABS amerikai gyártmányú kemilumineszcensz elven működő készülékkel, az utóbbit pedig AEROMAT 04 601/1 tipusu magyar gyártmányú műszerrel. A másfél óra időtartamú mérés eredménye: Koncentráció /mg/m3 ; 20 C°/ NO N02 N0x maximum 0,122 0,073 0,195 Koncentráció /mg/m3; 20 C°/ NO N02 N0x minimum 0,078 0,024 0,102 átlag 0,098 0,030 0,128 (A levegő tisztaságának védelméről szóló 11/1973-as ÉVM rendeletben az összes nitrogén oxidok koncentrációjának megengedett felső határa védett területen: 0,050 mg/m3) Az adatokból látható, hogy a palást légterében a nitrogén oxidok a védett területeken a megengedettnél jelentősen nagyobb koncentrációban vannak jelen. A kéndioxid szennyezettség mértéke 0,052 mg/m3 volt, mely az idézett ÉVM rendeletben védett területre megadott 0,150 mg/m3-es értéknél alacsonyabb, tehát viszonylag kedvező volt. A fényméréseket ugyancsak a Mérésügyi Hivatal munkatársai végezték. A mérések során megállapították, hogy a terem üveg- mennyezetén át bejutó - a természetes fényforrás által létreho61
