Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Velledits Lajos: A múzeológus, a restaurátor és a vegyész gondolkodásának korlátai, mint az együttműködés akadálya

re nem látható dolgok - még akkor sem, ha a történelem az emlékek 90 % —át kirostálta az egykor teljes anyagból. A továbbiakban pedig minden újonnan felfedezett tárgy ebbe a fejlődés- menetbe illeszkedik. A fejlődésben már eltávolodott ettől, vagy attól az évszámhoz köthető darabtól és közelit a fejlődési szakasz másik évszámmal datálható darabjához.

Néha a fejlődés jól rögzíthető pontjai olyan távol esnek egymástól, hogy alig tűnik fel valamilyen határozott összefüggés. Hogyan lehet ezt áthidalni?

A bécsi egyetem egyik művészettörténet-professzora ezt a következő módon oldotta meg egy történészeknek tartott szemináriumában, ami az osztrák művészet történetét volt hivatva bemutatni. Ausztria gótikus művészetéhez először vázolta és vetített képeken bemutatta a francia gótika fejlődését, majd az e- gyes francia katedrálisokhoz kötötte az osztrák példákat. A korai szakaszban a fejlődés alapja, hogy a falak tartószerepét milyen mértékben tudják átvenni a pillérek, mekjcora felületeket tudnak áttörni. Egyáltalán, biztos, hogy a középkor gondolkodásában ez annyira fontos szempont volt? Nem valamilyen más, számunkra elveszett gondolat - a korszak épitési technológiája - indokolja azt, amit itt mindenből kiragadva a művészet öntörvényű fejlődésének tartunk?

Gyakran már az is megdöbbentő, ahogyan kiválasztjuk a vizsgálandó témakört. A középkori Magyarország táblaképfestészete és faszobrászata a szárnyasoltárok művészetébe épül be. Ha különválasztjuk a két műfajt, már sejnmi akadálya többé annak, hogy a vélt stiluskritikai elgondolásaink alapján az ide-oda vándorló ismeretlen mesterek életművét összeállítsuk. Nemcsak szétválasztottunk egy valaha fontos funkciót beöltő, több műfajt egyesitő tárgyat, hanem ellengmondtunk a történelemtudomány egyik fontos állításának is, miszerint a középkori művészet a céhes ipar keretében bontakozott ki.

összegezzük azt, amit eddig a művészettörténetről mondtunk:- A leirókartonok és minden verbális közlés előtérbe állítása. így a művészet története kisebb, vagy nagyobb leltárkönyvek összessége.- A technikai kérdések degradálása, ill. az ezekkel való manipulálás.-26-