Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szvetnik Joachim: A magyar koronázási jelvények azonosítása és vizsgálata restaurátor szemmel az Egyesült Államokban

nyék és a koronázási palást. Először meggyőződtünk az ajtón lé­vő felirat- és a pecsét sértetlenségéről. Ezután vágták le a pecsételt okmányt a rögzitő karikákról. Ilyen okmányokon volt feltüntetve, hogy hányszor ellenőrizték. Ekkor az USA Külügyminisztérium magyar felelőse, aki velünk együtt utazott ide, kinyitotta a magával hozott kulccsal a kamra vasajtaját. Amikor az ajtó kitárult, láttuk, hogy a kamrában a mi tulajdonunkon kivül mást nem tároltak, annak ellenére, hogy a kamra mérete mintegy 6 méter hosszú és 4 méter széles volt. A kamra hátsó falához volt támasztva a palást, a számára készült aluminium tartóval. Az ajtótól balra egy katonai pony­vával a Jungfer-féle vasláda le volt takarva. A takaró leemelé­se után a ládán lévő 3 lakat zártságáról győződtünk meg. Ezek után mindannyian kimentünk abba a helyiségbe, ahol a mérlegek voltak és a koronázási ékszereket tartalmazó ládát is kihozták. Körbeálltuk és a már emlitett kulcskezelő ur kinyitotta a három lakatot külön-külön beleülő kulcscsal, igy leemelhető lett a ládán hosszanti irányban futó vaspánt. Majd előkerült az utolsó kulcs a szarvasbőr zacskóból, miközben az USA referense elmondta, hogy ezek a kulcsok az utóbbi 4 évben nála voltak. Előtte pedig mindig annál a referensnél voltak, aki az európai és a magyar ügyek képviseletével volt megbízva. El­mondta, hogy ha ezek az emberek Magyarországon tartózkodtak, mint pl. ő is, akkor minden esetben a kulcsokat is a magyarorszá­gi követségükön tartották. Elmondta továbbá, hogy ezeket az ereklyéket mindig a legnagyobb őrizettel és vigyázattal kezelték. Tudatában voltak, hogy ezek a tárgyak egy nemzet féltve őrzött ereklyéi, melyek rendkívül nagy eszmei értéket képviselnek. Ezért őrizték több mint hét lakat alatt. Szándékuk volt, hogy a magyar koronázási ékszereket visz- szaszolgáltatják jogos tulajdonosának, a magyar népnek. Ekkor a láda zárát kinyitotta és mi, akik körülvettük, szin­te mindannyian segítettük a láda tetejét felnyitni. A láda közepe táján helyezkedett el az erősen megnyomódott doboz, melyet a ko­ronával együtt 1945-ben a kettévágott benzines hordóban elástak. A dobozt szinte darabokban szedte ki a Washingtoni National Ga­leri főrestaurátora. Láthatóvá vált a korona tetején lévő sárga­arany kereszt és a keresztet tartó pántok. Ekkor az idő 13 óra 5-195-

Next

/
Oldalképek
Tartalom