Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
E. Nagy Katalin: A koronázási palást restaurálásának előkészítése
E.NAGY Katalin A koronázási palást rsstaurálásának slökészítéss összefoglalás - Az előadás témája a magyar koronázási palást restaurálását megelőző vizsgálatok ismertetése. Beszámol a fotózás folyamatának, valamint a dokumentálás módjának megtervezéséről, továbbá a koronázási palást szöveteinek, himzéseinek készités- technikájáról, a szálasanyagok és fémfonalak anyagvizsgálati e- redményeiről. Végezetül a palást állapotát, az átalakításokat, javításokat, valamint a mechanikai, kémiai és biológiai károsodásokat ismerteti. A 11. századi európai textilművészet legépebben fennmaradt monumentális emléke több, mint három évtizedes külföldi őrizet után 1978 január 5-én a többi koronázási jelvénnyel együtt került visz- sza Magyarországra. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik és állítják ki. Az eredetileg harang alakú kazulát a rajta lévő felirat szerint István király és Gizella királyné ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Nagyboldogasszony templomnak. A hagyomány szerint a veszprémvölgyi görög apácakolostorban készült Gizella királyné i- rányitásával és részvételével. Mivel a koronázási palást évtizedeken át hozzáférhetetlen volt, :a kutatók csak a korábbi leirások és fényképek alapján foglalkozhattak vele. Ezért a koronázási jelvényekkel foglalkozó történeti- jmüvészettörténeti koordináló bizottság a korszerű tudományos feldolgozás első lépéseként szükségesnek tartotta a palást készités- itechnikájának és állapotának megismerését. Munkacsoportunk 1983 ifebruár 15-én kezdte meg a vizsgálatokat, melynek célja a műtárgy teljes megismerése, állapotának alapos felmérése volt. Ennek érdekében tártuk fel a palást szöveteinek, himzéseinek készités- technikáját, határoztuk meg szálas anyagainak, színezékeinek, fémfonalainak tulajdonságait. 31
